Interaktív fotók: ennyit változott Esztergom belvárosa 85 év alatt

Akkor és most sorozatunkban egy-egy interakítv fotóval mutatjuk meg Komárom-Esztergom vármegye ismert helyszíneit, épületeit. A képek mellé pedig rövid helytörténeti áttekintést is adunk. 

Ahogyan a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán olvashatjuk, a Széchenyi-tér középpontjában először a városházát pillanthatjuk meg, amely egy impozáns barokk stílusú, egyemeletes épület, mansard tetővel. Az épület nyolcvan méter hosszú homlokzata látványos oszlopsorokra támaszkodik. A városházát Bottyán János az 1600-as évek végén, a törökök kiűzése után saját céljaira építette kastélyként. Itt vonult vissza a karlóczai békekötés (1699) után, hogy öregkorában pihenést találjon. 

A későbbi viharos eseményekről a történelem részletesebben beszél. Kukländer várparancsnok hűtlenséggel vádolta meg, elfogták és kifosztották, de szerencsésen megmenekült. II. Rákóczi Ferencnek felajánlotta hadvezéri képességeit, és részt vett a kuruc szabadságharcban, de nem a csatamezőn hunyt el; 1709. szeptember 25-én, hetven éves korában a hatvani táborban, betegen halt meg. Gyöngyösön, a Szent Ferenc-rendi templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra a „nép atyját”, „Bottyán apót”, ahogyan jóságáért nevezték. Érdekes, hogy bár az esztergomiak népszerűnek tartották Bottyánt és örömmel fogadták építkezéseit, megharagudhattak rá, amikor Lipót király 1698-ban nemesi kúriává avatta kastélyát. 

A városi hatóság tiltakozott, mivel a királyi dekrétum szerint a kastély és hozzátartozói nem tartoztak a város joghatósága alá, ezért polgári terhet sem lehetett rájuk kivetni. A város nemcsak tiltakozott, hanem erőszakhoz is folyamodott: a városi főbíró fegyveresekkel támadta meg a kastélyt, betörte a kaput, és Bottyánt saját házába hurcoltatta. A nyitrai káptalan – mivel az esztergomi még nem tért vissza – törvényesen beiktatta Bottyánt, de Csejthey János városi ügyész ellentmondott az eljárásnak. 1704-ben Kukländer birtokba vette a Bottyán-kúriát, és feleségének ajándékozta.

A város több mint 21 évig hiába lázadt a ház nemesi kiváltságai ellen, és bár próbáltak egyezséget kötni, semmi sem sikerült. 1726-ban Kukländer özvegye meghalt, és végül a királyi kamara két év múlva 4000 rajnai német forintért engedte át a városnak. Az ingatlan ekkor még nem hasonlított a maira; egyszerű, empíre stílusú, földszintes kúria volt, amit 1729-ben emeletet építettek rá. A ház déli oldalán sem található még a mai tornyos épület, amelyet Mária Terézia 6000 forintos adományának felhasználásával, az 1770-es évek közepén, 8041 forint költséggel építtetett a város a gimnázium számára. 

Akkor és most sorozatunk további részei:

Képes történelem podcast-sorozatunk is kihagyhatatlan!