2024.09.15. 16:06
Egyre többen vállalnak munkát
Gazdasági szempontból továbbra is jó számokat produkál vármegyénk, ahol alacsony a munkanélküliség, a foglalkoztatási ráta pedig jobb, mint az országos átlag. Mindennek a kulcsa vármegyénk fejlettségében rejlik.
„Aki dolgozni szeretne, az valamilyen formában el is tud helyezkedni” – hangzott el évekkel ezelőtt egy, munkaerőpiaccal kapcsolatos vármegyei tájékoztatón, ahol utaltak arra, hogy az elmúlt több mint egy évtized alatt – számos kisebb-nagyobb beruházás hozadékaként is – jelentősen nőtt a foglalkoztatottság. A számok pedig nem hazudnak, sokkal többen dolgoznak és járulnak hozzá az ország gyarapodásához, mint évekkel ezelőtt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérése alapján 2024 I. negyedévében az ország 15–64 éves népességének 78,4 százaléka, vagyis 4,8 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. 16 ezer fővel dolgoztak többen, mint a 2023-as esztendő első három hónapjában, a munkanélküliek száma 30 ezer fővel bővült.
A KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványából az is kiderül, hogy a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal 74,7 százalékra nőtt, vagyis a munkaképes korú lakosság mintegy háromnegyede dolgozik. Vármegyénk kifejezetten jó számokkal büszkélkedhet ezen a téren is, hiszen a 78,8 százalékos foglalkoztatási rátával bőven az országos átlag felett vagyunk.
Egyre kevesebb a nyilvántartott álláskereső
A KSH azt is vizsgálta, hogy a munkavállalási korú népességhez viszonyítva hány álláskeresőt tartanak nyilván. Idén március végén a tavalyi számhoz képest 3,2 százalékkal kevesebb, 236 ezer álláskereső szerepelt az adatbázisban, ezzel pedig tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. Vármegyénkben március végén 2,4 százaléknyi nyilvántartott álláskereső volt, ami jócskán elmarad a 3,8 százalékos országos átlagtól. A pályakezdő álláskeresők száma 11 ezer főre csökkent, míg az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 5,6 százalékról 4,8 százalékra mérséklődött. Lényegében tehát a tanulmányaikat befejező és a munka világában elhelyezkedni kívánó fiatal honfitársaink egyre könnyebben találnak munkát.
A KSH kitért arra is, hogy a munkanélküliségi ráta országos viszonylatban egy év alatt 4,1 százalékról 4,7 százalékra nőtt, ugyanakkor vármegyénként eltérő adatokról beszélhetünk. A legalacsonyabb értékkel Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyék, valamint a főváros büszkélkedhet, de Komárom-Esztergom vármegye a 2,8 százalékos munkanélküliségi rátájával is igen előkelő helyet foglal el a listán. Ez a jó adat egyébként nem meglepő, nagyobb településeink ipari parkokkal rendelkeznek, számos vállalat kínál munkalehetőséget a vármegyénkben élőknek, vagyis térségünk fejlett iparral rendelkezik.
A kiadvány részletezi azt is, hogy a gazdaságilag inaktívak száma 54 ezer fővel, 1,3 millió főre csökkent hazánkban. Számuk mindössze két vármegyében (Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar) nőtt, a többi vármegyében viszont csökkent, legnagyobb mértékben Vas, Veszprém, valamint Komárom-Esztergom vármegyében. A beruházási kedv továbbra is magas térségünkben, így akár elképzelhető, hogy a munkanélküliség még jobban csökkenni fog a jövőben.
