Hat óra késés után érkeztünk meg Ciprusra, a macskák szigetére +fotók, videó

„Meglepő” módon a vonatunk jó nagy késéssel érkezett meg Budapestre. Mondjuk, nagyon sietnünk nem kellett, mert akkorra már egyórás késést jeleztek a repülőnkre. A Wizz Air lassan a légi MÁV nevet is viselhetné, tekintve, hogy rengeteg gépük késik, de olyan is előfordult, hogy az utasaik napokra külföldön rekedtek. Mi megúsztuk repülőre fel, majd le, majd újra felszállással, és hat óra késéssel, ráadásul a hazai hírportálok is sokáig cikkeztek a kálváriánkról. Mire Ciprusra értünk és Lárnaka repterén leszálltunk, buszok már nem közlekedtek, de egy taxis egész jó áron elvitt minket és egy másik magyar családot a szállásunkra.

Kiadós alvás után nagy mennyiségű frappéval igyekeztünk kiheverni az utazás fáradalmait és élveztük a szálloda kényelmét, a tenger kellemesen langyos vizét és az égető napsütést (utóbbit azért kevésbé). A szállás egyébként rendkívül különleges volt, az egész épületet színes graffitikkel díszítették, a szobákban egy-egy híresség szerepelt a falon. Mi a Messi-szobát kaptuk.

Észak-Ciprusra is átsétáltunk

Megnéztük a hőségben Lárnaka erődjét és a Szent Lázár-templomot is. Ellátogattunk Nicosiába, ahol Észak-Ciprusra is átsétáltunk, amit a világ egyik országa sem ismer el Törökország részének, kivéve persze a törököket. A görög–török konfliktus láthatóan senkinek nem tett jót, az északi oldal igencsak megállt a fejlődésben. A határon visszasétálva a déli részre azonban igazi fejlett, európai várost láthatunk, mindössze néhány száz lépést megtéve.

Lárnaka közelében egy szamárfarm is található, így lefoglaltunk egy túrát, hogy megismerkedhessünk a szamarakkal. A családi vállalkozás vonzza a turistákat, minket az alapító testvérpár női tagja, egy Cipruson elvileg ismert énekesnő vezetett körbe. A farm egy gyönyörű hegyoldalban terül el, csodás olajfák magasodnak a területen, és több száz szamár várja, hogy a látogatók megetessék őket. A szamarakon utazni is lehet, amitől én ezúttal eltekintettem, de párom a Cézár nevű állat hátán megtett egy rövid távot a többi vállalkozó szellemű látogatóval. A farmon meg lehetett kóstolni a szamártejet (ami egyébként finom), lehetett vásárolni mindenféle kozmetikumokat, amelyek szamártejből készültek, illetve el lehetett sajátítani két helyi finomság receptjét. Az egyik a halloumi sajt volt, a másik pedig az úgynevezett olivás pite, amely egyfajta olivás kenyér, amelyet borsmentával és gyógyteával is ízesítenek. A nap pár néptáncos műsorával, illetve finom vacsorával zárult.

Ha Cipruson járunk, nem felejtkezhetünk el a macskákról sem. Itt ugyanis rengeteg a cica. Engem mindig elszomorít, ha kóbor cicákat látok, ez pedig most sem volt másképp. Bár a helyiek etetik ezeket az állatokat, én úgy gondolom, egy macska helye nem az utcán van.

A nyaralás vége felé egyikőnknek sem akaródzott elindulni a reptérre. Elvégre a 35 fokos hőség egyedül a tengerparton elviselhető, meg aztán a pihenés, fürdőzés, homokos parton ejtőzés és a mértéktelen frappéfogyasztás nem olyan dolog, amit könnyen meg lehet unni. Csomagolás közben jó párszor megfogadtuk, hogy még visszatérünk a csodás szigetre, több várost is felfedezni. A páromat tekintve egyetlen előnye van annak, hogy nem Cipruson élünk. Ugyanis ha így lenne, naponta öt új macskát hordanék haza...