Esztergomi kisdiákok idézték fel az aradi 13 emlékét +fotók

Borús, esős időben, október 4-én pénteken az Aradi vértanúk terén tartották a városi megemlékezést. Az ünnepség egy kissé rendhagyó volt, ugyanis egy közéleti személyiség sem mondott beszédet. Helyettük, bensőséges hangulatú megemlékezésen a Prímási Iskolaközpont Mindszenty-iskola hatodikosai készültek műsorral, illetve a Dobó Katalin Gimnázium történelemtanára, Gergely Endre mesélt az 1848-as és 1849-es eseményekről.

A kisdiákok műsorukban felelevenítették a forradalom és szabadságharc eseményeit. A gyerekek mindegyike egy-egy mécsest tartott a kezében, amelyek a vértanúkat jelképezték. Az aradi 13 mindegyikének személyéről mondtak pár szót, majd a mécsest a téren lévő emlékoszlophoz helyezték.

A katonák emberi oldalát idézték fel

A kisdiákok műsora után Gergely Endre beszélt, felidézve a szabadságharcban harcolók emberi oldalát: mindegyikük katona volt, mellette valakinek a gyereke, édesapja, testvére. A történelemtanár párhuzamot vont a jelenleg is dúló ukrán-orosz háborúval, amelynek kapcsán megjegyezte: ennek a háborúnak a tükrében átérezhetjük az akkori, történelmi események jelentőségét és emberi oldalát is.

Mint hozzátette: büszkék lehetünk azokra a múltbéli eseményekre, amelyeknek részesei lehettünk, még ha olyan gyásznapról is van szó, mint október 6-a.

– Az akkori katonák hittek egy szabad és független Magyarországban, ahol mindenki szabadon dönthet a jövőjéről. Hajlandóak voltak az életüket áldozni a családjukért, a közösségükért és a hazájukért – emelte ki beszédében.

Ezután Hernádi Ádám polgármester, Erős Gábor országgyűlési képviselő, Szerencsés Gergely a vármegyei közgyűlés alelnöke, Horváth-Szeder Gábor járási hivatalvezető, Dr. Hajdu Boglárka jegyző és Dr. Major Mónika aljegyző helyezték el a kegyelet koszorúit. Végül a városi képviselők, köztisztviselők, illetve a városi iskola diákjai, tanárai is az emlékműhöz járultak virágaikkal.

Aradi vértanúk

1. Aulich Lajos, aki Pozsonyban, Magyarországon született, ötvenhét éves, katolikus vallású, nőtlen, 1812-ben hadapródként lépett be a Sándor császár gyalogezredbe, legutóbb alezredes ugyanebben az ezredben.
2. Török Ignác, aki Gödöllőn, Pest megyében, Magyarországon született, ötvennégy éves, katolikus vallású, nőtlen, alezredes a császári királyi utászkarban, és legutóbb Komárom várának helyi erődítési igazgatója.
3. Lahner György, aki Besztercebányán, Zólyom megyében, Magyarországon született, ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, egy gyermek apja, legutóbb őrnagy és a III. zászlóalj parancsnoka a császári királyi gróf Gyulay Ferenc+ gyalogezredben.
4. Schweidel József, aki Zomborban, Bács megyében, Magyarországon született, ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, öt gyermek apja, legutóbb őrnagy a 4. Sándor orosz nagyherceg huszárezredben.
5. Poelt von Poeltenberg Ernő+, aki Bécsben, Ausztriában született, harmincöt éves, katolikus vallású, nős, három gyermek apja, legutóbb kapitány és századparancsnok a 4. Sándor orosz nagyherceg huszárezredben.
6. Nagysándor József, aki Nagyváradon, Bihar megyében, Magyarországon született, negyvenöt éves, katolikus vallású, nőtlen, kapitány és századparancsnok az 5. huszárezredben, 1847 óta nyugállományban.
7. Knezić Károly, aki Veliki Grđevacon, a varasdszentgyörgyi határőrezred területén született, negyvenegy éves, katolikus vallású, nős, két gyermek apja, legutóbb százados a 34. Porosz herceg sorgyalogezredben.
8. Gróf Leiningen-Westerburg Károly+, aki Ilbenstadtban, Hessen nagyhercegségben született, harmincéves, lutheránus vallású, nős, legutóbb százados a 31. gróf Leiningen+ sorgyalogezredben.
9. Dessewffy Arisztid, aki Csákányban, Abaújvár megyében, Magyarországon született, negyvenhét éves, evangélikus vallású, nős, korábban kapitány és századparancsnok a gróf Radetzky+ huszárezredben, 1839 óta nyugállományban
10. Damjanich János, aki Stazán, a 2. báni határőrezred területén született, negyvenöt éves, görög nem egyesült vallású, nős, gyermektelen, legutóbb százados és egy gránátosszázad parancsnoka a 61. Rukawina sorgyalogezredben.
11. Lázár Vilmos, aki Nagybecskereken, a Bánságban született, harmincnégy éves, katolikus vallású, nős, három gyermek apja, hadnagyi rangjáról a 34. gyalogezredben 1843-ban tiszti jellegének megtartása nélkül leköszönt.
    Mindezek a vádlott urak a velük szemben folytatott hadbírósági vizsgálat során a megállapított tényállást elismerték, hogy ellentétben a császári királyi hadseregbe való belépésükkor tett esküjükkel, illetve Lázár vádlott esetében a szolgálatból való kilépéskor kiállított kötelezvénnyel, hogy törvényes császárának és királyának csapatai ellen harcolni nem fog…
12. Kiss Ernő esetében külön per zajlott le, perében 1849. szeptember 21-én mondták ki az ítéletet.
13. Vécsey Károly esetében külön per zajlott le, perében 1849. szeptember 21-én mondták ki az ítéletet.