Innováció

2022.02.09. 16:39

Okossá válhatnak az elhagyott katonai bunkerek az esztergomi településmérnök szerint

Bár településképi szempontból kifejezetten zavaró lehet egy második világháborús bunker, mégis egy okosváros-koncepcióban kiemelt szerep juthat ezeknek az épületeknek – véli Virágostóth Krisztián okleveles településmérnök. Az egykori fedezékek lehetséges hasznosításáról beszélgettünk a városfejlesztési szakemberrel.

Walczer Patrik

Akár okosbunkerként is újjászülethetne a dorogi „Nyúldomb”

Forrás: 24 Óra

Fotó: Walczer Patrik

A XXI. században a történelmi értékek és hagyományok egyre nagyobb figyelmet kapnak. Globalizált világunkban számos példát láthatunk arra, hogy az adott államok múltjában fontos szerepet játszó épületek, építmények nagy szerepet kapnak és új funkciókkal ruházzák fel őket. 

– A II. világháborús bunkereken egyre inkább nyomot hagy az idő vasfoga, romló állapotuk miatt csúfítják a településképet. Többek között a sötét múlt, az átélt negatív élmények és az összecsapások hatása miatt döntenek úgy, hogy a földdel teszik egyenlővé az egykori létesítményeket – mondta Virágostóth Krisztián. 

Az okleveles településmérnök szerint az egyetemes, illetve a magyar történelemben kiemelt szerepet foglalnak el a bunkerek. Megyénkben is vannak olyan helyszínek, mint például a csolnoki Nagy-Gete, Dorog vagy Lábatlan, ahol még megvannak az építmények. Igaz, például a dorogi légoltalmi óvóhely – melyet a köznyelvben csak „Nyúldombnak” hívnak – nem látogatható. 

– Szem előtt kell tartanunk a negatív élményeket is, de úgy gondolom, hogy közelebb kell vinni az embereket a bunkerekhez, meg kell őrizni azokat az utókor számára. Hatalmas kihívás előtt állnak a városfejlesztési, várostervezési szakemberek, mert ezen történelmi értékekhez oly módon kell közelíteni, amely nem sérti az egyes társadalmi csoportokat, emellett kielégíti a XXI. századi emberek igényeit – vélekedett. 

Virágostóth Krisztián megjegyezte: településmérnökként az épített környezet védelme, valamint a múlt értékeinek megőrzése, továbbörökítése és ezeknek a modern kori elvárásokkal való vegyítése igazi szakmai kihívásnak, egyben alkotási lehetőségnek számít. Határozott álláspontja szerint a felnövekvő generációknak látniuk kell, hogy milyen hatásai voltak a vérzivataros korszaknak, ugyanakkor a mementóként itt maradt létesítmények abban is segíthetnek, hogy ne ismétlődhessen a múlt, ne következzenek be ismét rémtettek. 

– A bunkerek közösségi térré, kiállítótérré való alakítása lehetőséget ad arra, hogy a második világháború időszakát korhű környezetben, de a XXI. századi modern digitális vívmányokkal mutassuk be. Emellett minden generáció számára érdekes, illetve hasznos időtöltést is nyújthatnának – jelentette ki. 

Játszóhellyé is válhatnak? Manapság nagyon népszerűek azok a lövöldözős játékok – például Call of Duty, vagy épp a Battlefield – melyek az érdeklődőket az első vagy a második világháború korszakába, nagy csatáiba kalauzolja el. Virágostóth Krisztián szerint a bunkerek hasznosításánál a mai kor konzol- és számítógépes játékosaira is gondolhatnánk, így egy olyan helyszínt lehetne kialakítani, ahol kvázi összegyűlhetnek a játékok rajongói és közösen, autentikus környezetben tölthetnék el a szabadidejüket. Mindehhez „csak” a legmodernebb informatikai rendszereket kellene adaptálni az óvóhelyekbe. A szakember megjegyezte: a XXI. században az okosvárossá válásnak, mint folyamatnak az egyik fő célja, hogy a benne élő polgárok életminőségét és céljainak elérését támogassa a település. Tehát a város van a polgárokért, és nem fordítva. Az okosbunker kifejezés elsőre lehet, hogy kicsit furcsán hangzik, de egyáltalán nem elképzelhetetlen, sőt, az átalakításkor, hasznosításkor a zöldenergia is nagy figyelmet kaphatna. 

A városfejlesztési szakember is tapasztalja, hogy az 1939 és 1945 közötti időszak még ennyi évtized után is élénken foglalkoztatja az embereket. Mindez nem véletlen, hiszen számos rejtély maradt még megválaszolatlanul. Meglátása szerint azon túl, hogy megannyi film és sorozat készül ebben a témában, érdemes lenne a szolgáltatószektornak, elsősorban az idegenforgalomnak is megragadnia ezt a történelmi témakört. 

– Állapotától, elhelyezkedésétől függően akár egy múzeumot, éttermet is el tudnék képzelni egy frekventált helyen található bunkerből. A társadalomnak egy bizonyos rétege élénken érdeklődik a második világháború iránt, így például a fiatal párokat akár lenyűgözhetné, hogy az egykori óvóhelyen a harmincas-negyvenes évek hangulatát idéző vendéglátóhely működne – árulta el. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában