Levonta a tanulságokat a vízügy a szeptemberi árvíz után

Szinte derült égből a villámcsapásként érte a Duna-mentén, így vármegyénkben élőket is a szeptemberi árvíz érezése. Szeptember első hetében gyors, ám jól összehangolt munka kezdődött Mosonmagyaróvártól Mohácsig, készülve a 2013-as árvízhez hasonló áradásra. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság összefoglaló videót készített az árvízi védekezésről.

Kérdés az volt, mekkora lesz a szeptemberi árvíz

Mint a videóban kiemelték: az árvizekre való felkészülés "békeidőben" is folyik, hiszen a vízügyesek rendszeresen gyakorlatoznak az erre kialakított gyakorlótéren. A szeptemberi áradás egy szélsőségesen meleg és száraz nyár után, a Borisz névre keresztelt ciklonnal érkezett hazánkba, amely gyors és összehangolt szervezésre késztette a szakembereket.

Boris ugyanis teljesen kiszámíthatatlanul mozgott, így az árhullám mértéke, a prognózisok is változtak. Az azonban biztos volt: napokon át hatalmas mennyiségű csapadékot okoz a Duna felső vízgyűjtőin. A vízügy készült az áradásra, ám kérdés az volt, hogy mikor, hová és mekkora vízhozammal érkezik az őszi árvíz. 

A nagy mennyiségű eső Ausztriában, Csehországban, valamint Lengyelországban is kritikus árvízi helyzetet okozott, a dunai árhullám néhány nap alatt elérte hazánkat is. Ám - mint az OVF videójában elhangzik, Boris többször is megtréfálta a szakemberek: a Rábán és a Murán rekord árvízet vártak, ehhez képest első fokú készültségi szint alatt vonult le az ár. A Lajta felső szakaszán azonban árvízi rekordok dőltek meg.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző Szolgálata szeptember 11-én azt jelezte, hogy nálunk is a III. fokú készültség fölötti, rekord közeli vízállást megközelítő árhullámra számíthatunk. A 2013-as árvízhez hasonlót prognosztizáltak a szakemberek.

Szeptember 13-án, pénteken 8 órakor megkezdte működését az Országos Műszaki Irányító Törzs, hogy koordinálja a munkálatokat, a szakemberek, munkaerő és eszközök átcsoportosítását. Az ÉDUVIZIG elsősorban az állami védvonalakért felel, illetve vannak olyan szakaszai a folyónak, ahol az önkormányzatok önállóan védekeznek.

Változások 2013-hoz képest

A vízügy összefoglaló videójából kiderül: 2013-hoz képest lényegesen másabb és részben könnyebb volt a felkészülés az árhullámra. Többek között az azóta több helyen megépült árvízvédelmi gátaknak köszönhetően.

Láng István kiemelte azonban, hogy a védekezést megkönnyítették az elmúlt tíz év több száz milliárd forintos árvízvédelmi és technológiai fejlesztései. Példaként említette a komáromi gát kiépítését.

– 2013-ban Komáromban még vonattal kellett szállítani a homokzsákokat a védvonalra, kaotikus volt a védekezés. Idén gyakorlatilag hátradőlhettünk az új védvonalnak köszönhetően. Győrben a torkolati műtárgy először vizsgázott nagy árvízben. 

A digitalizáció előretörése és fejlesztései is megkönnyítik a vízügyi szakemberek munkáját,  az árvízkor is gyorsabban tudnak reagálni. A digitális térképek segítségével lokalizációs terveket tudnak készíteni például arra is,ha árvízkor átszakad a töltés, merre tereljék a vizet. Mint a szakember kiemelte: a digitalizáció és a tervezhetőség a felkészülésben is nagy biztonságot adott. 

Dr. Dobó Kristóf törzsvezető helyettes elmondta, hogy elsősorban a Tisza-vidékről csoportosítottak át közel 500 vízügyest a Dunára. Emellett, még az árhullám érkezése előtt műszaki irányítókat küldtek 41 önállóan védekező önkormányzathoz, itt szakmai segítséget nyújtottak a védvonalak kiépítéséhez, megerősítéséhez. Mint hozzátette: az idei legnagyobb kihívás az állami és az önkormányzati védvonalakon folyó munka összehangolása volt.

A településeken gőzerővel folyt a munka a vízügy, a katasztrófavédelem, a katonaság és persze a helyiek összefogásával, időben elkészültek a töltések, hogy mindenhol megállítsák, vagy legalább is csökkentsék a víz pusztító erejét. Az önkormányzatok a vízügyi igazgatóságoktól összesen csaknem 2 millió homokzsákot kaptak a védekezéshez.

Láng István azonban azt is hozzátette a régi vízügyes vesszőparipát: a nagyvízi medret nem lehet érintetlenül hagyni, hiszen sok olyan, sokszor invazív faj is megtelepedett a mederben, amely nehezíti az ár levonulását. Így ugyanakkora hozamnál magasabb vízállás lesz. Ezzel súlyosabb árvíz ellen kell védekezni.

Voltak különleges helyzetek

Az összegzés szerint előfordult néhány különleges helyzet is, így a Lajtán meg kellett nyitni a szükségtározót. A vízügy az előrejelzések változékonysága miatt nem tudta előre kiszámolni, mennyi víz érkezik pontosan a Mosonmagyaróvárt veszélyeztető Lajtán. Abban biztosak voltak, hogy a szükségtározót meg kell nyitni,ezt időben meg is tették ahhoz, hogy Mosonmagyaróvár biztonságban legyen a víztömegtől.

Pilismaróton pedig a gátszakadás idézett elő megoldandó pluszfeladatot. Ott másfél nap megfeszített munkával katonai búvárok tömködték be kövekkel a védművet, amelyet a víz kimosott.