Vigyázat! Ezeken a helyeken nagy a fertőzésveszély!

Szerencsére ma már elmondhatjuk, hogy a 2024-es árvíz Magyarországon jóval csekélyebb károkat okozott, mint azt az előrejelzések mutatták. A szakemberek szinte óráról órára modellezték a történéseket. Azok pedig, akik az árvíz veszélyének kitett területeken élnek, fokozottabban készültek a víz közvetlen hatása ellen. Most, az árhullám elsődleges veszélyeinek múltával azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy megemelkedett vízszint azonban nem csak a vagyontárgyainkat, de az egészségünket is veszélyezteti. A Házipatika is írt arról, hogyan lehet egy árvízből akár járvány is.

Ez a veszély is veszély

Sokan nem gondolnak bele, de árvíz idején megnövekedhet a gyomor-bélrendszeri fertőzések, valamint a hasmenéssel, hányással járó állapotok veszélye, ugyanis a szennyvízhálózat esetleges sérülése miatt az áramló vízbe kerülhet számos, fertőzést kiváltó anyag. Az árvízhelyzet során, az ásott és fúrt kutak vizét fogyasztani emiatt is kifejezetten tilos!

– fogalmazott Müller Cecília országos tisztifőorvos, az árvíz elleni védekezésről tartott sajtótájékoztatón.

– Az árvíz levonulását követően elsősorban végig a Duna mentén azokra a helyekre kell fókuszálnunk, ahol továbbra is fennáll ez a veszély. A fertőzés veszélye és a fertőző források jellemzően ilyenkor szoktak bekövetkezni. Kulcsfontosságú a különböző fertőző betegségeknek az elkerülésében, hogy ezeket a munkákat szakszerűen végezzék, melyhez természetesen szakmai segítséget nyújtunk. A települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az érintett önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a települések számára, illetve 24 órás call centert, segítséget nyújtó ügyfélszolgálatot is működtetnek –  hangsúlyozta a tisztifőorvos.

Az ivóvíz minőségével is gond lehet

– Több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Ezenkívül, lajtoskocsikból biztosítják az ivóvizet a lakosság számára, míg a csecsemőknek palackozott formában ajánlják a fogyasztást. Melyek azok a kórokozók, amik ilyenkor számításba jöhetnek? Jellemzően a gyomor-bélrendszeri hurutokat okozó baktériumokról beszélünk, így akár a Salmonella typhi-, de sérülések útján a Tetanus baktérium is számításba jöhet. Más országokban úgynevezett sárgaság elleni védőoltási akciókat indítottak. Magyarországon azonban nincs szükség ilyen intézkedésekre. Ez az úgynevezett fertőző májgyulladásról, vagyis a „Hepatitis A” fertőzésről szól. A hazai járványügyi helyzet stabil, amely alapján ez az intézkedés nem indokolt intetten óvatosságra a lakosságot Müller Cecília.

Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője arról beszélt, hogy az árvíz levonulásával az ő munkájuk lezárult. A megfeszített erőfeszítések után most inkább a takarításon és fertőtlenítésen van a fókusz, ez pedig már kevésbé érinti a katasztrófavédelem tevékenységét, hiszen az állami védvonalon a vízügy feladata a kihelyezett ideiglenes védművek visszabontása, az önkormányzati védvonalakon pedig az önkormányzat végzi el ugyanezt.

A vadak is máshogy viselkedhetnek árvíz után

Az árhullám a vadon élő állatok vonulását, menekülését is befolyásolta, előfordulhat, hogy emberi lakóhelyeken kerestek menedéket az áradás elől. Tehát fokozott figyelemmel közlekedjünk, és térjünk vissza otthonainkba, mert az állatok mozgása okozhat fennakadásokat, meglepetéseket, vegyük figyelembe és számítsunk rá - tette hozzá a szóvivő.