Mikor lesz tehermentesítve a 10-es út? Erről is szó volt a lakossági fórumon

A fórum első felében Mihelik Magdolna polgármester számolt be a város működéséről, a kérdések között pedig előjött a közterületi kamerák, a forgalomlassító bóják és a 10-es főút is. 

Mikor tehermentesíthető a 10-es főút?

Mihelik Magdolna bevezetőjében részletesen taglalta város működésének összetevőit, a javítanivalókat, illetve a település erősségeit. Részletezte az elmúlt naptári év legfontosabb városi beruházásait. Mint bevezetőjében kiemelt a városnak nincs aggódnivalója: egy nemrég közzétett felmérés szerint Nyergesújfalu a 10. leggazdagabb magyar város, nagy a vásárlóereje.

A lakossági kérdésekhez érve az egyik helybeli felvetette a régóta megoldásra váró 10-es főút problémáját. Kérdése az volt, hogy tervezi-e a város egy, a Tátot elkerülő 117-es úthoz hasonló elkerülő út építését, netán ahhoz való rácsatlakozást. Mint mondta: tarthatatlan a 10-es főút teherforgalma, ami az út mentén élőknek már szinte elviselhetetlen a zaj- és porterhelés miatt. 

Mihelik Magdolna egyetértett a probléma nagyságával, hiszen ő maga is naponta tapasztalja a zajterhelést. Válaszában elmondta: elkerülőút megvalósíthatósága jelentős kisajátításokkal járna, az utat pedig jelenleg csak a Duna felőli oldalon lehetne megépíteni - ám erre nem születtek tervek. Emellett nem is városi hatáskör egy nagyforgalmú út megépítése.

Válaszában kiemelte: a 10-es út menti települések lakóinak a megváltást az idén ismét terítékre került és tervezés alatt álló M100-as autópálya megvalósítása hozza majd el. Hiszen a leendő négysávos út a Komáromig vagy Tatabányáig tartó teherforgalmat elvezeti majd a kétsávos 10-es útról. Az, hogy ezután súlykorlátozás kérhető-e a 10-es főútra, még a jövő zenéje.

Kérdés merült még fel a városi kamerarendszerrel kapcsolatban, illetve a forgalomlassító betonelemeket is szóba hozta az egyik hozzászóló. Mint elmondta: szerinte balesetveszélyesek a bóják, javaslata szerint alternatív választóelem biztonságosabb lenne.

Kérdésként felmerült, hogy kinek jelenthető be a magáningatlanoknál tapasztalható hulladékégetés, és az abból fakadó büdös. Szabó Attila jegyző kérte,hogy ha bárki ilyet tapasztal, jelezze felé, illetve a katasztrófavédelemnek is lehet szólni.

A polgármester a fórumon szót ejtett a nemrég a képvisel-testületi ülésen elfogadott döntést, amelyben egy önkormányzati területet adtak el egy cégnek, amelyen a későbbiekben egy háromezer–ötezer négyzetméteres bevásárló-központ létesít a vásárló. Mihelik Magdolna elmondta: jelenleg még nem tudják, melyik üzletlánc nyitja majd meg kapuit, de azt már elmondhatja: az új tulajdonos beadta az építési engedélyre a kérvényt.

Pataktorkolat rendezése is téma volt

A szeptemberben levonuló nagy árvíz konklúziójaként a polgármester és Sütő Péter alpolgármester arra is kitértek, hogy a Bajóti patak torkolatát is tervezik szabályozni. Teszik azért, hogy a patakba a Duna felől felduzzadó, illetve a hegyről lefele ömlő víz ne ömöljön ki a városba.

Emellett az árvíznek leginkább kitett Duna utcában a partfal magasítás lehetősége is felmerült. Tervezik az árvízvédelmi védfal magasítását, ehhez kormányzati vagy uniós forrást szeretne megigényelni a város.

Az alpolgármester ezután a Lábatlannal közös szennyvíz-tisztító különválasztásáról beszélt. A problémát már jelezte a város hivatalos úton az Országos Vízügyi Főigazgatóság felé. A két település jelenleg egy rendszeren oldja meg a szennyvízkezelést, ezt - állami forrásból - külön szeretnék választani.

Nagyberuházásról is szó volt

Tájékoztatták a lakossági fórumon résztvevőket az LG-Toray szeparátor fólia gyárral kapcsolatos fejleményről is. Mint korábban megírtuk, a cég - kiemelt kormányzati projektként, 4,7 milliárdos támogatást kapott kapacitásbővítő beruházásához, a gyár bővítéséhez. A termelés során, hűtővízként a Duna vizét emelnék be a zárt hűtőrendszerbe, majd tisztítva bocsátanák vissza . A beruházásban olyan megoldást is kialakítanak, amellyel a Zoltek Zrt. gyártelepén meglévő létesítményektől függetlenül tudják megvalósítani a tisztítást.

Mint a polgármester tájékoztatásából kiderült: a vármegyei kormányhivatal döntése alapján előírták a környezeti hatástanulmányt is a beruházással kapcsolatban. A hatástanulmányt Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló Natura 2000 terület érintettsége is indokolja.