Ilyen a helyzet az áradás után Neszmélyen és Dunaalmáson +fotó, videó

Mindössze néhány nap telt el a Duna tetőzése óta. Szeptember 20-án Komáromnál a víz 790, Esztergomnál 752 centiméteren tetőzött. Az áradást megelőző napokban a neszmélyi Vízimolnár utcában reggeltől estig feszített tempóban dolgoztak mind a civilek mind a katonák. A közösség időben megkezdte az árvízi előkészületeket így nem uralkodott el az aggodalom a lakókon. 

Mi következik az áradás után?

A víz rapid emelkedése miatt gyorsan elérte a gátat így a folyóhoz legközelebbi telkek udvarai hamar víz alá kerültek. Dunaalmáson is hasonló volt a helyzet. A két kis település egymásmelltett fekszik, így egy a közösség is. Mindenki ott segített ahol tudott. Találkoztunk olyannal aki dunaalmási de a neszmélyi gátaknál segített és fordítva is. A tetőzés pillanatára megállás nélkül készültek a faluk. Szerkesztőségünk mindennap beszámolt az aktuális helyzetről. Testközelből követhettük végig az önkéntesek mindennapjait. Így egyértelmű volt számunkra, hogy noha a tetőzés meg volt és a Duna apadásnak indult megnézzük mi történt. 

Újra a lakóké a Vízimolnár utca

Utunk először a Vízimolnár utcába vitt, ahol a vészhelyzet alatt oly sokan megfordultak. A megszokott talpig majd bokáig érő víz látványa helyett egy vízmentes, nyugodt utca fogadott minket, ahol a gyerekek éppen birtokukba véve a még lezárt területet rollereztek, vagy éppen bicikliztek. A hömpölygő folyó helyett csak a macskák támadták a gát tetejét, ők is inkább csak passzívan, elfeküdve a feltornyozott homokzsákokon. Az addig nap mint nap megállás nélkül dolgozó emberek, most kicsit megpihentebben, éppen morzsapartira készülve jártak fel alá az utcában. 

Túl vagyunk a nehezén

Dunaalmáson néhány napja még a helyi Lángosos büfé alját nyaldosta a Duna, ottjártunkkor már nem bátorkodott föl odáig, de nem is ment messze, a játszótér ugyanis továbbra is víz alatt volt. Rengetegen voltak a büfésoron, ki éppen lángost, vagy gyrost kért, de egy téma biztos volt mindenhol, az árvíz. A fáradt, de büszke sóhajok vagy éppen a rácsodálkozás. Fel tettük a kérdést a helyieknek hogyan tovább ezután?

Érkezett a válasz. Többek elmondása szerint a gátak elbontásával addig várnak, amíg a folyó vízszintje az egyes fokozatú készültség alá nem apad. Utána következik a piszkos munka. Letakarítani, fertőtleníteni mindent és elbontani a gátakat.