Eltűnő földek

Persze ez nem konstans, csakúgy, mint a hőmérséklet – hisz a kimagasló sikert is az idei első negyedévben értük el – de azért azt látni kell, hogy iparosodott vármegyében élünk, ahol a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Egy dolog azonban a kivitelezések kapcsán mindig beugrik. Nem lenne értelme megszüntetni az egy-egy településen a megszűnt ipari tevékenységek nyomán ott maradt régi üzemeket? Egyrészt ott marad szégyenfoltként, másrészt sokszor igen értékes helyen találhatók. Ha lenne erőforrás arra, hogy lebontsák az omladozó épületeket és a helyükön új ipari terület jönne létre, akkor nem kellene újabb szántóföldeket, mezőgazdasági területeket átminősíteni és nem nőne ki újabb és újabb gyártócsarnok a búzatáblák és repcemezők között. De azt is be kell látni, hogy a vállalkozások sem motiváltak annyira abban, hogy barnamezős beruházásokat hajtsanak végre. Nyilván vannak korlátai egy-egy ilyen fejlesztésnek, éppen ezért az ilyen területek nem feltétlen egyeznek meg a kívánt gyártáshoz, tevékenységhez szükséges követelményeknek. De a szemnek is jobb lenne, ha egy régi, bányászathoz köthető, már tető nélküli épület helyén egy új, modern, impozáns iroda, vagy kisebb csarnok létesülne.