Várgesztesi vár: a kálvária évtizedei után lehúzták a rolót

Bozzay Attilával a Gesztesi Várban találkozunk. A távozó kapitány elmesélte nekünk saját és a gótikus építmény huszonhét év alatt összefonódott történetét, majd megmutatta a rossz állapotban lévő, mindenki más által sorsára hagyott műemléket.

– A műemlék épületben 1986-ban, alkalmazottként kezdtem a pályafutásomat, és lettem várkatona. A vár akkoriban fel volt állványozva: a falait kívülről cementtel fugázták. Ma már tudom, az akkori beavatkozás többet ártott, mint használt, a tető nélküli csupasz falakból ugyanis azóta csak befelé tud szivárogni a rájuk hullott csapadék. Mi a feleségemmel közösen, családi vállalkozásban 1990-től működtetjük a vár egészét: a turistaszállót, a vendéglőt és a várat, mint idegenforgalmi látványosságot. Védői és állagmegóvói voltunk, rajtunk kívül soha senki egy fandli maltert nem adott azért, hogy az épület állaga ne romoljon – tárja szét a karjait Bozzay Attila.

Várgesztes gótikus várában 1932-ben nyílt meg az ország első turistaháza. Az épületben 1964. óta működik turistaszálló, eleinte biztató forgalommal. A csaknem ötven év azonban hosszú idő, amely alatt sokat változtak a turisztikai trendek. Az elvárások valamikor elmentek a vár mellett, a bakancsos turisták után pedig sorra elmaradtak az iskolai osztályok, csoportok is.

– Bár ma már az utolsó utáni pillanatokban vagyunk, 1990-ben még egészen jól ment a szekér. Az egészen 1996-ig állami tulajdonban lévő épület akkori gazdájával, a Komárom-Esztergom Megyei Idegenforgalmi Hivatallal kötöttünk bérleti szerződést, amelybe bele volt foglalva, hogy minden a mi feladatunk. De a bevétel fedezte a bérleti díj és a család megélhetése mellett a vár, az étterem és a turistaszálló folyamatos szépítését is. Erre büszke is voltam. Igaz, az épület szerkezete, a falak állapota akkor még nem jelentett sürgető problémát. Egy szó, mint száz, a nevezetességre rajtunk kívül senki sem költött egyetlen fillért sem, pedig a több mint húsz év alatt befizetett bérleti díj mai árakon számolva elérte a 35-40 millió forintot – sorolja a tényeket a várkapitány.

A vár 1996 óta van megyei tulajdonban. Bozzay Attila már korábban hallott olyan híreket, miszerint az állam szabadulna az épülettől, és még abban az évben, a vagyonátadó bizottság döntése nyomán – bár lehetséges gazdaként felmerült a település, Várgesztes neve is – a vár a megyei önkormányzat tulajdonába került. Bozzay Attiláék újabb, tízéves szerződést kötöttek, immáron a megyével. Ebben is szerepelt, hogy az állagmegóvás a családi vállalkozás feladata.

– A bérleti díjat akkor már közvetlenül a megyének fizettük, amiből állagmegóvásra, értéknövelő beruházásra eztán sem került egy fillér sem. Ezzel szemben cégünk 2000-ben felújította a kilátóként is üzemelő lapostetőt, de lehetőségeinkhez mérten folyamatosan költöttünk a berendezések korszerűsítésére, a vizesblokkok bővítésére, az elektromos rendszer felújítására, az étterem falának renoválására is. Mi erősíttettük meg a vasvázas beton lépcső szerkezetét, végeztettünk fűtéskorszerűsítést, bővítettük a turistaszállót, amelynek forgalma azonban a 2000-es évek közepére drasztikusan csökkent úgy, hogy közben a bérleti díj nőtt – emlékszik vissza Bozzay Attila.

A megyei önkormányzat 2003-2006 között felújítási tervet készíttetett. A szándék megvolt, a várat a megyei közgyűlés pályázat útján kívánta felújítani, 170 millió forint önerő biztosításával. Ám a projekt sikertelen volt, így – bár 2003-ban és 2006-ban is felmerült a vár átadása a települési önkormányzatnak – a gótikus műemlék végül az eladandó ingatlanok listájára került. A tízéves bérleti szerződés 2007-ben járt le, az új szerződés már határozatlan időre szólt, egy hónapos felmondási idővel, nem sokkal a válság beütése előtt.

– Az ilyen rövid felmondási idő abszurd az idegenforgalomban, ahol a vendégek jó esetben hónapokkal előre foglalják le a helyeket. De felfogtam, hogy sikeres pályázat esetén fontos, hogy kitehető legyek. És 2008. őszén volt is egy elnyert, térség fejlesztésre irányuló pályázat, amely a vár rekonstrukciójára is lehetőséget biztosított volna, ám tudomásom szerint hiányzott az önrész. Nekem 2009-ben volt egy komoly balesetem, ami sajnos még 2010-ben is akadályozott abban, hogy reális döntést hozva kiszálljak az egészből, pedig tudtam, hogy az épületről már az Eszterházyak is lemondtak 300 éve. A feladatok egyre sokasodtak, én pedig hiába meszeltem ki, ha – tető híján

– két hónapra rá lepergett az egész a repedező, domborodó falakról. Írásban többször jeleztem a megyei önkormányzatnak a helyzet súlyosságát, 2011-ben kaptam is választ, amelyben az állt, megértik a dolgot, de az önkormányzat is nehéz helyzetben van, még a bérleti díjat sem csökkenthetik – mondta a kapitány.

2012. január 1. annyi változást hozott, hogy az adódó lehetőséget kihasználva a megyei önkormányzat állami tulajdonba adta a várat, a vagyonkezelő a megyei Ingatlankezelő Központ lett. Bozzay Attila ekkor tudta meg, hogy a 290 hazai várból a Gesztesi volt az egyetlen, amely előtte nem állami kézben volt. Mint mondja, ő 2012. január első napjától nem is bérlőnek, hanem „felelős őrzőnek” tartja magát. Ekkor felmondta a bérleti szerződést, amit még a megyei önkormányzattal kötött. Ám 2012. májusában az Ingatlankezelő Központtól azt a választ kapta, hogy a jogfolytonosság okán rá, mint bérlőre tekintenek. Igaz, számlákat 15 hónapig nem kapott.

– Kérésükre több hetes munkával összegyűjtöttem a halaszthatatlannak tartott rekonstrukciós feladatokat és azok árajánlatait, amelyek összege 72 millió forintot tett ki. Majd ismét vártam és vártam. Mint a hely felelős őrzője, úgy gondoltam, a kapitány nem hagyhatja ott a várát. Csak ha már végleg nincs semmi remény... – sóhajt Bozzay.

A 2012-es év el is telt a várakozással, majd idén tavasszal bekövetkezett, amitől a várkapitány a kisebb omlások után mindig tartott: március 22-ről 23-ára virradóra kiszakadt 20-25 köbméternyi fal a vár keleti oldalán. A terület azóta életveszélyes, nem látogatható. Bozzay Attila a falomlást be is jelentette a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak, de azóta sem tudja, hogy a bejelentés nyomán végzett statikusi bejárásnak mi lett az eredménye. Pedig, mint mondta, némi köze lenne hozzá.

Közben, áprilistól új vagyonkezelő került a képbe: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége. A bérleti szerződés pedig, amelyet Bozzay Attila magára nézve nem tart érvényesnek, a vagyonkezelő szerint él, a díjat pedig visszamenőleg is követeli: összesen mintegy 3,6 millió forintot.

– Én az egész életemet ennek a csodálatos várnak az érdekében éltem és dolgoztam végig, de most be kell látnom a legtöbbet azzal tehetem érte, ha nem leszek „úgyis” itt, ha a felelős őrzést abbahagyom. A vár állapotán már nem tudok segíteni, és a felelősséget sem vállalhatom, hiszen jön a fagy, tavasszal az olvadással újra omlani fog a fal – indokol Bozzay, aki úgy tudni éppen ma, azaz október 31-én adja át a kulcsokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltségének. Hogy mi lesz ezután, nem is sejti, de hisz benne, hogy a várra várnak még szebb napok.
– Nem tudom, mi a bukott várkapitányok sorsa. De majd megnézem a történelem könyvekben – mondja.
Annyi bizonyos, hogy a gótikus nevezetesség a jelenlegi állapotában nem működhet tovább, az újbóli megnyitásra alkalmatlan.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek adná a várat

Október 31-től, azaz éppen mától a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége az új vagyonkezelő. Süttő Erika igazgatót kérdeztük arról, hogy miként került ez az intézménye a képbe és ez milyen feladatokat jelent.

- 2013. május 7-én érkezett meg a járási örökségvédelmi hivatal határozata, amelyben a hatóság a leomlott várfal elkerítésére és a fal állékonyságának vizsgálatára kötelezte hivatalunkat, továbbá előírta a teljes építmény felülvizsgálatát. A határozatban foglaltaknak eleget téve a balesetveszélyes falszakaszt elkerítettük és veszélyt jelző táblákat helyeztünk el, majd megrendeltük-, és a járási örökségvédelmi hivatal részére megküldtük a tartószerkezeti szakértő (statikus) által elkészített szakértői véleményeket.

A fenti intézkedésekkel párhuzamosan megkerestük az állami tulajdonú ingatlanok tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV Zrt.) és kértük, hogy vegye vissza hivatalunktól a vár vagyonkezelését, mivel a vár helyreállítása vagy legalább további állagromlásának megakadályozása nem tartozik szervezetünk profiljába, ahhoz sem forrásokkal, sem megfelelő szakemberekkel nem rendelkezünk.

- Volt-e az intézménynek korábban hasonló a profiljában? Voltak-e ezen a területen tapasztalatok?
- Nem. Az SZGYF szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartását végzi  2013. január 1-jétől.  Az intézmények között vannak modern, szinte új létesítmények és vannak természetesen felújításra szoruló épületek is. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az SZGYF Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Főosztálya irányításával látják el a megyei kirendeltségek. Egy műemlék vár helyreállítása azonban teljesen más, speciális ismereteket igényel.

- Mi a véleményük a kialakult nehéz helyzettel kapcsolatban?
- A várgesztesi vár funkcióját tekintve nem kapcsolódik az SZGYF jogszabályban rögzített közfeladataihoz, ugyanakkor létezik olyan, műemlék épületek kezelésével foglalkozó szervezet, amelyet éppen az ilyen épületek megmentésére hoztak létre. Jó lenne, ha az ingatlan mielőbb visszakerülne az MNV Zrt.-hez, és vagy a Zrt. szakemberei foglalkoznának további sorsával vagy megfelelő vagyonkezelő gondjaira bíznák.

- Milyen intézkedéseket terveznek? Marad-e az intézmény a vagyonkezelő vagy keresik a lehetőséget az ezzel járó feladatok átadására?
- 2013. május 31. napján kelt kérelmünkben az MNV Zrt.-nél kezdeményeztük vagyonkezelői jogunk mielőbbi megszüntetését. A vagyonkezelői jogot megszüntető megállapodás egyeztetése folyik. Célunk, hogy a bérlő 2013. október 31. napján történő kiköltözésével egyidejűleg az ingatlan már az állami vagyon hasznosítására kompetenciával, kellő tapasztalattal rendelkező MNV Zrt.-hez vagy az MNV Zrt. döntése alapján új vagyonkezelőhöz kerülhessen. A vagyonkezelői jogunk megszüntetése után a további hasznosítási elképzelések már nem tartoznak az SZGYF kompetenciájába. Bízunk benne, hogy a vár megfelelő gazda kezébe kerül, és mint a Vértes közkedvelt kirándulóhelye továbbra is fogadhatja a látogatókat.