2024.09.19. 13:42
Magyarország nem enged Brüsszel nyomásának
Magyarország az uniós bíróság által hozott migrációs ítéletében kiszabott bírságot nem fogja befizetni, törekszik arra, hogy megoldja ezt a kérdést, ezért megkezdte a tárgyalásokat, hogy a napi egymillió eurós bírság megszűnjön – közölte európai uniós ügyekért felelős miniszter Strasbourgban, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága (AFCO) ülését követően csütörtökön, írja az MTI.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. szeptember 19-én.
Forrás: MTI
Fotó: Purger Tamás
Azzal összefüggésben, hogy Európai Unió Bírósága június közepén 200 millió euró, valamint további napi egy millió euró megfizetésére kötelezte Magyarországot arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseit, Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta: megkezdődtek a tárgyalások Ylva Johansson belügyi biztossal a migrációs ítélet végrehajtásáról.
Közölte: a megbeszélésen egyértelművé tette, hogy Magyarország a kiszabott bírságot nem fogja befizetni.
„Megállapodtunk abban, hogy milyen csatornákon keresztül zajlanak az ítélet végrehajtásával kapcsolatos további megbeszélések. Fölállítottunk egy menetrendet, a megbeszélések ennek megfelelően fognak folytatódni a továbbiakban” – fogalmazott.
Aláhúzta: Magyarország törekszik arra, hogy megoldja a kérdést, és a napi egymillió eurós bírság megszűnjön.
Magyarország pozícióját a migrációs ítélet végrehajtásával kapcsolatban a népszavazáson, a nemzeti konzultáción, illetve a választásokon kifejezett politikai akarat jelenti – hangsúlyozta Bóka János, majd úgy fogalmazott: „ez nagyon határozott, egyértelmű felhatalmazás számunkra. Nekünk ennek mentén kell tárgyalásokat folytatnunk az uniós bizottsággal a továbbiakban is”.
A uniós parlament strasbourgi plenáris ülésének alkalmával tartott szakbizottsági üléssel kapcsolatban az európai ügyekért felelős miniszter elmondta, a meghallgatáson a magyar uniós tanácsi elnökség prioritásait kellett ismertetnie, és tájékoztatnia a szakbizottság tagjait arról, hogy az illetékességi körükbe tartozó ügyekben milyen előrelépés várható a magyar elnökség munkája során. Ehhez képest – mint kiemelte – a kérdések legtöbbje a magyar belpolitikai helyzetre vonatkozott, illetve nyílt politikai támadás volt Magyarország és a magyar emberek ellen, „sajnos a magyar balliberális ellenzék részéről is”.
„Úgy gondolom, hogy ez nem szolgálja sem az Európai Unió, sem Magyarország, sem a magyar emberek érdekét” – fogalmazott.
A meghallgatás során, az orosz–ukrán háború lezárása érdekében kezdett magyar békemisszióval kapcsolatban, a Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő által mondottakkal összefüggésben – miszerint Orbán Viktor kormányfő moszkvai és pekingi látogatása sérti az uniós szabályokat – Bóka János azt mondta: az európai nyilvánosságot szükséges tájékoztatni arról, hogy amit az EP-képviselő mondott, az nem felel meg a valóságnak.
Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az európai és a magyar baloldal sikertelenül támadja a magyar soros elnökséget.
Szomorúnak nevezte, hogy néhány európai és magyar baloldali képviselő megpróbálta eltéríteni a szakbizottsági vita fókuszát az elnökségi prioritásokról. Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének a széke pedig ismét üresen maradt, most sem jelent meg az EP Alkotmányügyi Bizottságának ülésén, holott nemcsak tagja, hanem alelnöke is a testületnek – hívta fel a figyelmet.
Szavai szerint a munka rendületlenül folytatódik, hiszen az európai emberek három dolgot akarnak: békét, rendet és fejlődést. Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU-ban minél nagyobb legyen a jólét, ezért a magyar elnökség európai versenyképesség javítását célzó törekvései fontos és az emberek érdekeit középpontba helyező tervek – jelentette ki.
Megjegyezte: Brüsszel központosító törekvései miatt elmélyültek a szubszidiaritási viták. A brüsszeli vezetés erőltetett központosító törekvései egy olyan Európai Unió képét jelenítik meg, amely az önálló hangjukat megjeleníteni kívánó kisebb és közepes tagállamok nemzeti érdekeinek elhallgattatását célozza – emelte ki.
„Ezen baloldali törekvéseket, mi, patrióták nem vagyunk hajlandók elfogadni” – fogalmazott.
Schaller-Baross Ernő végezetül úgy fogalmazott: „a magyar uniós elnökség munkája és támogató hozzáállása révén sikerülhet megőrizni kapcsolatunkat kereszténydemokrata gyökereinkkel, ideértve a nemzeti alkotmányokat és alkotmányos hagyományokat is, továbbá a nemzeti parlamentek is nagyobb szerepet kaphatnak”.
