2009.11.15. 21:57
Magyar bukta Szlovákiában: roma voksokat vett Fico pártja?
Az emberek előtt még ismeretlen a megyerendszer, ezért volt alacsony a részvétel a hét végi szlovákiai választásokon.
A szavazóhelyiségek november 14-én reggel hét és este tíz óra közt tartottak nyitva. Az urnákhoz a hatályban lévő törvények szerint 4,25 millióan járulhattak volna, ám a részvételi arány mindössze 21,87 százalékos volt. A délelőtti órákban Nyitra és Nagyszombat megye déli részén még magas volt a voksolási kedv, de aztán alábbhagyott. Alacsony részvétel mellett, de rendzavarás nélkül zajlottak le a választások.
A nyolc megyei parlamentnek jelenleg összesen 408 képviselője van, ebből szerzett meg negyven helyet az MKP és hármat a Híd. Ez a 43 mandátum nagyjából megfelel a szlovákiai magyarság tíz százalékos arányának, mégsem mondható pozitív eredménynek. Az viszont biztos, hogy az első megmérettetés az MKP és a Híd között egyértelműen az előbbi javára dőlt el.
Az előző, 2005-ös választáson 58, míg a legelső, 2001-es választáson 83 helyet szerzett az MKP. Tovább rontotta a magyar megyei képviselők arányát, hogy a megosztottság miatt az olyan magyarok által lakott területeken mint Érsekújvár-, Léva- vagy Kassa környéke, egyetlen új párti vagy MKP-s jelölt sem jutott be a közgyűlésbe.
Nyitra megye 54 fős parlamentjében 13 MKP-s képviselő foglal majd helyet, köztük az MKP komáromi szervezetének egyetlen jelöltje, Fehér Csaba, aki 6133 szavazatot kapott.
Belica visszafogott kampánnyal nyert
Hiába tartották Biró Ágnest Milan Belica legnagyobb ellenfelének, Nyitra megye eddigi elnöke megvédte posztját, így újabb 4 évig irányíthat. Az egykori főiskolai dékán és bank-vezérigazgató az összes voks 60,49 százalékát szerezte meg, 74 247 szavazatot kapott. Elmondása szerint nem folytatott óriási kampányt, győzelmét annak köszönheti, hogy fontos lépéseket tett a munkanélküliség visszaszorítása érdekében. Ezzel szólította meg leginkább a választókat, hiszen a munkanélküliség aránya az országban 14 százalékos.
Újdonságnak számított, hogy a nyolc megye közül négyben (Nyitra, Nagyszombat, Kassa, Zsolna) már az első fordulóban eldőlt, ki lesz a megyefő. Mindegyikük a Robert Fico vezette Smert képviseli majd, nem véletlen tehát, hogy a szlovák nagykoalíció elégedett a végeredménnyel. A magyar pártok egy-egy jelöltje végzett a második helyen, Nyitra megyében Biró Ágnes (MKP), Nagyszombat megyében Gál Gábor (Híd).
Mikulá Dzurinda, az ellenzéki SDKÚ-DS elnöke szlovák kormány szégyenének nevezte a szombati megyei választásokat.
- 1989 novembere óta nem lehettünk tanúi a választások eredményeinek ilyen mély mahinációjának és manipulációjának, mint most – mondta vasárnapi sajtótájékoztatóján a pártelnök, aki elsősorban a roma szavazatok feltételezett megvásárlását bírálta.
Az ellenzéki párt elnöke állítja, bizonyítani tudja, hogy a Smer szavazatokat vásárolt.
- Tarifáink lesznek, mennyibe kerül egy szavazat Jernyén vagy Gyetván? – kérdezte Dzurinda, majd hozzátette: a romák hatalom általi korrumpálása a kisebbség támogatására tett erőfeszítések megakadályozása.
A bumm.sk információi szerint Dzurinda a tájékoztatón közvetetten utalt arra, hogy az érintettek az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak.
A 168ora.hu információi szerint a kelet-szlovákiai Osztrópatakon és Jernyén merült fel a szervezett szavazatvásárlás, méghozzá több esetben is. Itt egy koordinátor jelölte be a megfelleő jelöltet a szavazóhelyiségből kicsempészett lapon, amit egy másik szavazó vitt be, hogy aztán egy újabb üres lappal térjen vissza.
A pletykák szerint egy szavazat öt eurót ér. Osztrópatakon két szavazót rajta kaptak, ahogy kivittek egy üres lapot, a koordinátorokat nem tudták azonosítani.
A liptószentmiklósi járásbeli Pribylina községben a választási bizottság tagjainak az tűnt fel, hogy a helyi kultúrház előtt egy gépkocsit állt körbe egy csapatnyi roma. Az autóban ülő férfival beszélgettek az előtt és az után is, hogy szavaztak volna.
A kocsiban ülőta rendőrök igazoltatták, mire az elhajtott. Gyanúra ad okot, hogy kevesebb, mint egy óra alatt nagyjából száz roma szavazott, míg rajtuk kívül szinte senki sem járult az urnához.
A szlovákiai megyei választások menete
Szlovákiában négyévente kerül sor a parlamenti, az államfői és a megyei választásokra. A parlamenti és a megyei választások időpontja közt azért van egy éves eltérés, mert az országot 2001-ben osztották fel tartományokra, azóta lehet szavazni a megyei képviselőkre. Mindig az adott terület lakosságának aránya határozza meg a képviselők számát, jelenleg a nyolc megyének 408 képviselője van. A szavazópolgárok minden alkalommal két listát kapnak. Az egyiken maximum nyolc jelölt nevét karikázhatják be, akik négy évig képviselik őket a megyei üléseken. A másik listán pedig a megyei elnök-jelöltek névsora található. A megyefői tisztség eléréséhez a szavazatok felének megszerzése szükséges. Nem véletlen, hogy a megyei választásokon alacsony a részvétel, mert a megyerendszer működése még eléggé ismeretlen az emberek előtt, sokan nem tudják, milyen hatáskörrel rendelkeznek a megyei képviselők.
A szlovákiai megyei választások menete Szlovákiában négyévente kerül sor a parlamenti, az államfői és a megyei választásokra. A parlamenti és a megyei választások időpontja közt azért van egy éves eltérés, mert az országot 2001-ben osztották fel tartományokra, azóta lehet szavazni a megyei képviselőkre. Mindig az adott terület lakosságának aránya határozza meg a képviselők számát, jelenleg a nyolc megyének 408 képviselője van. A szavazópolgárok minden alkalommal két listát kapnak. Az egyiken maximum nyolc jelölt nevét karikázhatják be, akik négy évig képviselik őket a megyei üléseken. A másik listán pedig a megyei elnök-jelöltek névsora található. A megyefői tisztség eléréséhez a szavazatok felének megszerzése szükséges. Nem véletlen, hogy a megyei választásokon alacsony a részvétel, mert a megyerendszer működése még eléggé ismeretlen az emberek előtt, sokan nem tudják, milyen hatáskörrel rendelkeznek a megyei képviselők. -->
