2020-ra Borsodban annyi lesz a cigány, mint a magyar

 Gyakran kell ezekben a napokban fehér inget felvennie nyakkendővel Pallagi Tibor polgármesternek egy-egy hivatalos helyi eseményre. A nagy sikerű, kastély parki főzőverseny után átadták a bővített, felújított általános iskolát, aztán az újjávarázsolt faluközpontot avatták. Szerdán egy képzéssel foglalkozó helyi eseményen képviselte a községi önkormányzatot a település közösségi házában. 

Az eseményre szóló meghívónk hosszú mondatban sorolta a fórum témáját: a cigányok és nem cigányok kapcsolata a mai Magyarországon, az egyház szociális és oktatási felelősségvállalása a cigányság körében, a cigánypasztoráció aktuális kérdései és lehetséges formái, az első európai egyházi cigány nemzetiségi iskola lehetősége – ferences vonatkozásokkal.
Az eseményre érkezők között ott láttuk Popovics Györgyöt, a megyei közgyűlés elnökét, Balog Zoltán  társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt, Kissné Oláh Anitát, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Bajnai Tagozata projektvezetőjét és Vörös Istvánt, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnökét is.

Pörkölt és hit

Miközben Oláh Edina és Gellér Henrietta, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Bajnai Esti Tagozatának két diákja arról szólt kérdésekre válaszolva, hogy hogyan segíti életüket a megtalált hit, kint az udvaron a Samu László, a héhalmi KDNP alapszervezet elnöke vezényletével ügyködő csoport már javában kavargatta nagy bográcsban a kapros roma pörköltet.

A képzési nap első előadójaként Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs bizottságának vezetője többek közt arról szólt, hogy az egyház lényegéhez tartozik a szegények iránti megkülönböztetett szeretet. Ha nem tudunk különleges szeretettel fordulni feléjük, akkor sérül az egyház katolicitása, hitelessége. A romák sajátos kultúrája egy olyan lelkipásztorkodást követel meg, amelyre nem mindig alkalmasak az egyház meglévő területi struktúrái.

Székely: igyekezzünk meglátogatni a romákat!

– Szeretnék bátorítást adni cigány testvéreink evangelizálásra. Bátorítsuk a cigány gyerekeket elsőáldozásra, ministrálásra. Fogadjuk el a családi meghívásokat romákhoz, igyekezzünk meglátogatni őket! Szervezzünk néha zarándokutat a számukra! Segítsük a rászorult családokat! Nem pénzzel, hanem például fával, munkahelyek keresésével, hivatali ügyekben való közreműködéssel. Néha a templomokban olvassák ők az olvasmányt! Próbáljuk a felnőtteket is megszólítani! találjuk meg közöttük a vezéregyéniségeket, adjunk nekik megbízást például imádság vezetésére, zarándokutak megszervezésére – fogalmazta meg konkrétan a jövő lehetséges útjait Székely János segédpüspök.

Adjon erőt az Isten

Az ebédet követően, több témavezetővel kerekasztal beszélgetés formájában folytatódott az egynapos képzés.
- Magyarország jövője nem kis mértékben függ attól, hogy tudunk-e testvérként együtt élni cigányok és nem cigányok. Tudjuk-e értékeiket felismerni, segíteni a kibontakozásukat, tudjuk-e a magunk értékeit hitelesen átadni. Ehhez a szép küldetéshez adjon nekünk az irgalmas és emberszerető Isten sok áldást és erőt – fogalmazott Székely Zoltán segédpüspök.

Az államtitkár segítséget kérni ment

Balog Zoltán, a a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára elmondta: segítséget kérni jött azoktól, akikben belső készség van a segítségre, s akik egyúttal értenek is hozzá.
A politikus nemzeti érdeknek nevezte a cigányság ügyének megoldását. Mint mondta, két vesztese lesz annak, "ha nem tudunk előre lépni": a kisebbség, amelynek sokkal mélyebbre már nem nagyon lehet csúszni, és a többség, amelyiknek még lehet.

Uszkve egymillió embert nem vihetünk a hátunkon

Közölte: tíz év múlva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden második ember cigány lesz. Ez azt jelenti - tette hozzá -, hogy minden második ember inaktív lesz, és semmivel nem tud hozzájárulni a közteherviseléshez. Mint fogalmazott, egy tízmilliós ország nem engedheti meg magának, hogy "700 ezer, uszkve egymillió embert a hátán cipeljen" anélkül, hogy azok bármit be tudnának vagy be akarnának tenni a közösbe.

Mint fogalmazott, ő a cigányság védelmében állítja, hogy "ma a cigányügyön egy hatalmas, elsősorban nem cigányokból álló magyar lobbi élősködik".
Megjegyezte: olyan emberekre van szükség, akik nem a saját önfenntartásukat látják az ügyben. Az egyháztól azt várja, hogy elkötelezett embereket küldjön a feladatok elvégzése érdekében, a kormány pedig biztosítja majd a szükséges infrastruktúrát.

Van, aki mindenhol kisebbségben van

"Nagy liberális hazugságnak" és "képmutatásnak" nevezte azt, hogy a társadalom többségétől elvárható lenne, hogy egy szülő a gyerekét olyan iskolába járassa, ahol az csak "leszakadni tud".
Kijelentette ugyanakkor: az igazi, hiteles kereszténység képviselői, tehát azok, akik felebaráti szeretetre hajlandók, akik vállalják, hogy áldozatokat hoznak, a világon mindenhol kisebbségben vannak.

Megjegyezte: semmiféle szociális helyzet nem mentesít a törvények betartása alól. Mint mondta, változtatni kell a beszédmódon is. Őszintén kell beszélni azokról a problémákról, amelyeknek etnikai vonatkozásai vannak, "különben nem szerezzük meg a többség támogatását".

Véleménye szerint ma erős lobbi áll azok mögött, akik úgy próbálnak aktívak lenni a cigányság ügyében, hogy inkább az indulatok gerjesztésében legyenek érdekeltek. Ilyen motíváció nemcsak a szélsőjobb térfelén, hanem a radikális liberális oldalon is létezik - tette hozzá. Szerinte ez utóbbi oldal "a cigány öntudatot a magyarsággal szemben próbálja megteremteni".

Többségi cigány iskolák kellenek

Balog Zoltán bírálta a romák integrációjának eddigi gyakorlatát. Úgy vélte, minél több olyan iskolára lenne szükség, ahol többségében cigány gyerekek tanulnak. Mindez előkészítés lenne az integrációra - jelentette ki.

A ferencesek bizakodóak

Sass Levente, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány fejlesztési igazgatója az MTI-nek elmondta: a két éve indult programban azt vállalták a helyi plébánosokkal és önkormányzatokkal együtt, hogy a térségben élő romákat eljuttatják az érettségiig. Csaknem 80 roma származású embert vontak be a programba, akik tapasztalatuk szerint szívesen jöttek, s egymást is hívták. Voltak, akik számára munkalehetőséget tudtak biztosítani - emelte ki.

A ferences rend tervezi, hogy más településeket is bevonnak a programba, illetve elmozdulnak a szakképzés irányába - közölte a rendtartomány fejlesztési igazgatója.