2 órája
60 évvel ezelőtt három tatabányai labdarúgó lett olimpiai bajnok Tokióban
60 évvel ezelőtt, valamint nyolc évvel a forradalom és szabadságharc kitörése után, 1964. október 23-án lett Magyarország futballcsapata olimpiai bajnok Tokióban. Az ötkarikás aranyérmes együttest öt tatabányai kötődésű játékos is erősítette.
A magyar labdarúgó-válogatott 60 évvel ezelőtt hódította el második olimpiai bajnoki címét. A Tatabányai Bányász csapatából Csernai Tibor csatár, Gelei József kapus és Szepesi Gusztáv hátvéd is tagja volt az 1964-es tokiói olimpián aranyérmes csapatnak. Sőt, tatabányai kötődése van Szentmihályi Antalnak is, aki a későbbiekben két alkalommal is edzője volt a Bányásznak, Lakat Károlyhoz hasonlóan, aki az Aranycsapat utáni korszakban állt a válogatott élén.
Forrás: Puskás Intézet/Facebook
12 év után lett újra olimpiai bajnok 1964-ben Magyarország
Az 1956-os melbourne-i olimpián a címvédő magyar férfi labdarúgó-válogatott nem vehetett részt a forradalom és szabadságharc eseményei miatt. A harcok után az Aranycsapat gyakorlatilag szétesett: az 1958-as világbajnokságon már a csoportból sem jutott tovább.
1960-ban az ötkarikás válogatott a bronzéremig jutott Rómában, az 1964-es Európa-bajnokságon szintén harmadik volt. Ugyanebben az évben az október 11. és 23. között megrendezett futballtornára a magyar együttes kijutott és a B-csoportba került Észak-Korea, Jugoszlávia és Marokkó mellé.
A csoportelsőség szempontjából sorsdöntő, Jugoszlávia elleni mérkőzésen a Tatabányai Bányász egykori csatára (1962-1970), Csernai Tibor volt a főszereplő a négy találatával, melyet a sportszakma a torna egyik legjobb meccsének tartott. A magyar együttes Észak-Korea visszalépése miatt csak két meccset játszott és veretlenül, csoportgyőztesként jutott az egyenes kiesés szakaszba, ahol az A-csoport második helyezettjével, Romániával találkozott.
A negyeddöntőben Csernai duplájával, 2–0-ra győztük le a románokat. Két nappal később az Egyesült Arab Emirátusok elleni magabiztos, 6–0-s sikerrel bejutottak a fináléba.
A döntőt a torna egyetlen öngólja, Vladimír Weiss és Bene Ferenc döntötte el, míg a csehszlovákok közül egyedül Jan Brumovsky talált be Szentmihályi Antal hálójába, így a magyar labdarúgó-válogatott 2–1 arányban másodszor is megnyerte az olimpiai focitornát.
Labdarúgás, férfiak, olimpiai döntő (1964. október 23.)
Tokió, Olimpiai Stadion, 80 ezer néző, vezette: Askenází (izraeli)
Magyarország–Csehszlovákia 2–1 (1–0)
Magyarország: Szentmihályi – Novák D., Orbán Á., Ihász, Nógrádi, Szepesi G., Farkas J., Csernai, Bene, Komora, Katona S. Edző: Lakat Károly
Csehszlovákia: Schmucker – Urban, Weiss, Pičman, Vojta, Geleta, Brumovský, Mráz, Lichtnégl, Masný, Valošek. Edző: Rudolf Vytlačil
Gólszerzők: Weiss (47. – öngól), Bene (59.), illetve Brumovský (80.).
A tokiói aranyérmes csapat tagjai:
Kapusok: Gelei József (Tatabányai Bányász SC), Szentmihályi Antal (Vasas SC). Mezőnyjátékosok: Bene Ferenc (Újpesti Dózsa), Csernai Tibor (Tatabányai Bányász SC), Dunai Antal (Pécsi Dózsa), Farkas János (Vasas SC), Ihász Kálmán (Vasas SC), Katona Sándor (Bp. Honvéd), Káposzta Benő (Újpesti Dózsa), Komora Imre (Bp. Honvéd), Nagy György (Bp. Honvéd), Nagy István (MTK), Nógrádi Ferenc (Bp. Honvéd), Novák Dezső (Ferencvárosi TC), Orbán Árpád (Győri Vasas ETO), Orosz Pál (Ferencvárosi TC), Palotai Károly (Győri Vasas ETO), Szepesi Gusztáv (Tatabányai Bányász SC), Varga Zoltán (Ferencvárosi TC). Edző: Lakat Károly
