1956 hősei előtt tisztelegtek Tatán és Bajon +videó

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Tatán október 26-án tört ki. Az évforduló napján, szombaton 15 órától „Egy pillanat mikor a félés átszakad” címmel tartottak hagyományos megemlékező felvonulást. A címadó idézetet Kannás Alajos Kormos kövek című verse adta. Az útközben nyolc emlékhelyet megkoszorúzó résztvevők a Kossuth téren kezdték, és Bajon, a volt laktanya emlékkövénél fejezték be útjukat. 

Az eseményen közreműködött a Klapka György 1. Páncélosdandár zenekara, a Tatai Versbarátok Köre és a Tatai Református Gimnázium csoportja. Az első állomáshelyen, a Kossuth téren, Keresztesi József, az esemény műsorközlője köszöntötte Michl József polgármestert, Kvittung Dániel és dr. Szerencsi Richárd alpolgármestereket, a képviselő-testület tagjait és minden résztvevőt.

Az 1956-os forradalom „nacionalista kútmérgezés és provokáció” volt a kommunisták számára

A Kossuth téren, a református gimnázium falán lévő emléktáblájánál dr. Némethi László tatai közjegyző életútját idézték fel. Némethi Lászlót felháborította Gerő Ernő miniszterelnök-helyettes rádióbeszéde, amelyben sürgette a „nacionalista kútmérgezés és provokáció”, vagyis a fiatalok tüntetése elleni fellépést. A Nemzeti Tanács tagja lett. A forradalom leverése után évekig volt börtönben, és sokáig csak fizikai munkát végezhetett.

A Rákóczi utcában dr. Mészáros Gábor szülész főorvos emléktáblájánál elhangzott, hogy ő szintén a Nemzeti Tanács tagja volt. A kommunizmus visszatérésével hat év börtönben, hivatástól eltiltásban és holtig tartó zaklatásban volt része.

Ezen a napon a tüntetők kiszabadították a börtön foglyait

A Hősök terén, az egyik legjelentősebb tüntetés helyszínén a kommunista diktatúra áldozatainak emléktáblája áll. Az érdeklődők az egyes forrongó helyi eseményekről hallhattak – a tóvárosi szovjet emlékmű ledöntéséről és arról, hogy három-négyszáz tüntető berontott a börtönbe, és elérte 18 fogoly kiengedését.

A forradalmárok ledöntötték a szovjet emlékműveket

A tóparti 1956-os kopjafánál további eseményekről emlékeztek meg. Az almásfüzitői timföldgyár teherautóval érkező munkásai a haranglábnál letörték a vörös csillagot a szovjet emlékműről, majd a várnál levő szovjet emlékművet a tóba döntötték. Amit ők kihagytak, azt a tataiak traktorral végezték el: a haranglábnál ledöntötték az ötágú csillagtól már megfosztott emlékművet.

A Kodály téren, a Hősök emlékművénél elhangzott, hogy az addig lezárt határokon, néhány hét leforgása alatt, kétszázezer magyar távozott a világ különböző országaiba. Ezután a rendőrségi sortűzben és a harcokban elhunytak emlékének adóztak.

A rendőrség elfoglalása balszerencsés fordulattal járt

A rendőrség előtt, az emléktáblánál felidézték, hogy egy fegyveres csoport a haranglábtól ideérkezve elfoglalta rendőrséget. A katonaság azonban több fiatalt lelőtt, és visszafoglalta az épületet, míg a fiatalok nagyobb része elment fegyvereket szerezni.

A megemlékezők a rendőrségtől kisbuszokkal folytatták útjukat a Baji útra és Bajra.

Baji út 1956-os emlékkövénél a felvonulók 15 elhunyt fiatal felkelő emlékének tisztelegtek.

Közép-Európa békéje ismét veszélyben van

A felvonulás utolsó állomása a hajdani baji laktanya előtti emlékkő volt. Itt Schunder Tibor, Baj polgármestere Szám Tibor, akkor diák későbbi beszámolóját idézte. A fiú Tatabánya felsőre ment iskolába, de nem volt tanítás. Egy tatabányai csoporttal néhány dobtáras géppisztolyt szereztek, aztán Tatára, majd Bajra, a katonai laktanyához mentek. Két emberük bement fegyvert kérni, de nem kaptak. Azonban a teherautóval távozni készülő csoportra géppuskasortűz zúdult. Nyolcan haltak meg.

A polgármester végül kitért arra, hogy napjainkban fennáll a veszélye annak, hogy Közép-Európában ismét háború vagy forradalom törjön ki – például 

• a vízkincsért vagy 
• valamilyen zavaros eszméért.