Légi felvételek: ilyen volt Szőny a második világháború alatt, több mint 80 éve

Akkor és most sorozatunkban most megmutatjuk, milyen volt Szőny városa több, mint fél évszázad alatt.

Ahogyan Komárom hivatalos oldalán is olvashatjuk, Szőny, ma Komárom városrésze, az egyik legrégebbi település a megyében. Már a történelem előtti kő- és bronzkorszakban is lakott volt, amit a korból származó számos lelet is bizonyít. A római időszakban a híres Brigetio városa terült el itt, és 375-ben ezen a helyen hunyt el, itt temették el Valentinianus római császárt is. A környék ásatásai és leletei révén messze földön híressé vált. Alig akad ház, kert vagy szántóföld a településen és környékén, ahol ne bukkannának római kori emlékekre.

Nevét először 1211-ben említik Sun néven. 1249-ben Sceun néven a ciszterci érsek falujaként szerepel, IV. Béla király idején egy másik faluért cserélték el. 1269-ben terra Sceun, 1397-ben possessio Zyun, 1422-ben pedig villa Zwn néven, komáromi várbirtokként említik. 1460-ra oppidum Zwny, vagyis várossá fejlődött, melynek vámja és jövedelme a komáromi várat illette.

1592-ben a török elpusztította. 1627. szeptember 12-én II. Ferdinánd és a török szultán itt kötötte meg a szőnyi békét.

A község csak a 17. század első felében települt újra, ekkor a gróf Zichyek lettek a földesurai. A török kor alatt számos római kori pénzérmét is találtak a területen. 1875-ben egyik fele Vásonkeőy Imréé, másik fele már 1847-ben a Klosterneuburgi Kanonokrend tulajdonába került. 1894-ben a Vásonkeőy része báró Solymosy Lászlóé lett, akinek lánya, gróf Gyürky Viktorné a 20. század elején is birtokos volt. További jelentős birtokosok közé tartozott a Klosterneuburgi Kanonokrend, Világhy Gyula, Mocsáry Antalné örökösei, a katonai kincstár és dr. Lővinger Vilmos.

A gróf Zichyek által épített kastély mellett az 1800-as évek elején serfőzőház és szeszgyár is üzemelt itt. Az 1900-as évek elején a Füzitő-pusztán keményítő- és enyvgyár, valamint olaj- és petroleumfinomító is működött, emellett Ószőnyben állt a Lővinger-féle szeszgyár is.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a község határában több jelentős ütközet zajlott. Komárom ostromakor a terület ágyútűz alá került; a 20. század elején a katolikus templom falában több ágyúgolyó nyoma is látható volt. A komáromi vár elősáncai közül az egyik 1850 körül, a másik pedig 1870 körül épült. A római katolikus templom 1777-ben, míg a református 1787-ben készült el.

A község határában található Töröklesi dombot a hagyomány szerint a törökök halmozták fel.

A 20. század elején Szőny közigazgatásához tartozott több település is, mint például Kisszőny, Bartuschektanya, Bélapuszta, Füzítő, Göbölkút, Hathalom, Kis- és Nagyherkály, valamint számos más puszta, erőd és gyártelep.

Akkor és most sorozatunk további részei: