3 órája
Szamárköhögés vagy sima torokgyulladás? Az esztergomi orvos elsorolja az ősz slágerbetegségeit
Elérkezett az ősz, az évnek az az időszaka, amikor az orvosi rendelők megtelnek tüsszögő, köhögő, beteg gyerekekkel, aggódó szülőkkel. Ám az idei betegségszezon már jóval előbb, a nyári szünetben elkezdődött – tudtuk meg az esztergomi gyermekorvostól, ifjabb Bense Tamástól.
Az iskolai, óvodai hiányzások megszaporodnak, a csoportszobák, osztályok létszáma megcsappant a szeptemberi iskolakezdés utáni hetekben. Korán jött a betegségszezon.
– Évek óta nem tapasztaltunk ilyet, hogy már a nyári időszakban megemelkedett a felső légúti problémákkal orvoshoz fordulók száma. Sokan panaszkodtak elhúzódó köhögéstől, ami az őszi időszakban is folytatódott – jelentette ki a háziorvos, akivel összegyűjtöttük, mik az ősz slágerbetegségei jelenleg.
Forrás: drrose.hu
Mikor kell antibiotikum?
– Messze a leggyakoribbak az olyan felső légúti fertőzések, mint a nátha vagy a torokgyulladás, és az alsó légúti fertőzések: a hörghurut és a tüdőgyulladás. Ezekről azt kell tudni, hogy a döntő többségüket vírusfertőzés okozza, így nem igényelnek antibiotikumos kezelést. Különösen igaz ez a 6 év alattiak betegségeire – szögezte le ifjabb Bense Tamás.
Hozzátette, hogy a szülőkben is tudatosítani kell, hogy egy sima vírusos nátha sem gyógyul egy nap alatt, a gyógyulási idő valójában 7-10 nap szokott lenni. Tehát attól, hogy valaki több mint egy hete köhög, még nem kell neki automatikusan antibiotikum.
Előfordul, hogy ezek az ártatlan vírusfertőzések szövődménnyel társulnak, például a középfülgyulladással, amikor már kell az antibiotikum
– tudtuk meg.
A szülőket sokszor az is meglepi, hogy a torokgyulladások 90 százalékánál sem kell antibiotikum. Az ilyen torokgyulladás, a tüszős mandulagyulladás, amit a Streptococcus baktérium okoz. Ezt ma már hamar ki lehet szűrni az orvosi rendelőkben is: ha a klinikai kép nem egyértelmű, egy egyszerű gyorsteszttel kimutatható a Streptococcus jelenléte.
Covid van, és a szamárköhögés is belépett a körbe
A légúti betegségek egy részét koronavírusok okozzák. Ezek között ott a Covid-19 is. Ám a háziorvos kiemelte: jelenleg már nincs külön kezelési protokoll a Covid-okozta fertőzésre, azt a többi vírusfertőzéshez hasonlóan, tünetileg kezelik. Dr. Bense Tamás elmondta azt is, hogy most a klasszikus influenzás megbetegedések még nem nagyon fordultak elő, az influenzaszezon még nem robbant be.
Nincs csodavitamin
Ifjabb dr. Bense Tamás a házi gyógymódok közül kiemelten javasolja a sós vízzel vagy a Salvus vízzel történő inhalálást. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a mostanában divatos multivitaminok nem csodaszerek. Egy vitamint ajánl, amit érdemes folyamatosan szedni: a D-vitamint.
A hurutoldó használatában a szakember visszafogottságot javasol. Szerinte Magyarországon túlzásba visszük a hurutoldók szedését. A párásítás fontos és persze az orvosi vizsgálat, amely pontosítja a betegséget.
Nem lehet elmenni a jelenleg sokkal elterjedtebb, úgy nevezett atípusos tüdőgyulladás mellett sem, amely hetekig elhúzódó, makacs köhögést okoz, akár láz nélkül.
– Ez azért atípusos, mert nem egyenlő a típusos tüdőgyulladással. A betegek nincsenek nagyon rosszul, gyakran nem is lázasak, gyakran jellegtelenek a laboreredményeikben az eltérések és a röntgenleletük. Fizikai vizsgálattal sem mindig lehet kóros elváltozást hallani náluk. Gyakran csak a makacs, elhúzódó, erős köhögés az egyetlen tünet. A hat év alatti gyerekeknél meglévő, akár kimutatott tüdőgyulladást sem biztos, hogy antibiotikummal kell kezelni, mert ezek nagy részét is vírusfertőzés okozza. Az igazolt baktérium okozta tüdőgyulladásnál azonban már speciális antibiotikumot adnak – tájékoztatott ifjabb dr. Bense Tamás.
Hozzátette, hogy idén a korábbi évekhez képest, egyértelműen több diagnosztizált szamárköhögéses eset van. A súlyos esetekben a betegek gyakran kórházba is kerültek, de valószínűsíthető, hogy sok olyan, enyhébb tüneteket mutató beteg van, akiknél nem derül ki, hogy egyébként a szamárköhögés áll az elhúzódó köhögésük hátterében.
A szamárköhögés ellen egyébként hazánkban többször is kapnak védőoltást a gyerekek, így 2, 3, 4 hónaposan, 18 hónaposan, 6 évesen illetve a 6. osztályban. Az oltások hatása azonban az évek alatt csökken. A legvédtelenebbek a kis, még oltatlan csecsemők, illetve azok, akiknél már csökkent az oltás hatékonysága, azaz a tinédzserek, a fiatal felnőttek és az idősebbek vagy krónikus betegségben szenvedők.
Egy elhúzódó betegség hátterében gyakran csak egy kórokozó áll, az, amiből az egész betegség kiindult. Egy szamárköhögés vagy egy atípusos tüdőgyulladás tehát simán magyarázza az akár tíz héten át elhúzódó köhögést is. De egy csecsemőnél egy RS-vírus fertőzés is okozhat 3-4 hétig fennálló köhögést.
