„Kicsiszolta a lelkemet azzá, ami vagyok” – vallja a bányászatról Fehér János

A kiállítás megnyitóján megindító volt látni ezt a sok arcot, érzést, amelyet a szénpor alá rejtett tekintetek mutattak. Fehér János mesélt a kötődéséről a bányákhoz, a bajtársakról, arcokról, érzésekről. Barátokról, akik már elmentek. Végleg. Két kötete jelent már meg megannyi életképpel a bányákból, és a Szénszimfónia bemutatja Tatabányát, a bányász hagyományok őrzéséről is mutat képeket. Az alkotó tagja a Tovább a Városunként Egyesületnek is, amely ezt tűzte ki célul, és élő kapcsolatot ápol agykori és mai bányászokkal. Támogatták a kötet kiadását is.

Újabb kötettel készül Fehér János 

Beszélt a tatabányai szénbányákhoz, majd a vízbányához fűződő kapcsolatáról, a fényképezés szeretetéről, azokról az emberekről, akik nélkül nem születhettek volna meg a könyvei. Számtalan kép készült a bajtársakról, és ezek kapcsán sokszor hívják rokonok, ismerősök is, hogy a végleg eltávozott apáról, nagyapáról, fiúról készült képet szeretnék elkérni tőle. Az év végén készül el új kötete. Már készül a bemutatóra. És hogy mit jelent számára a bányászat: 

– mondta. 

Sugár Gabriella beszélgetett az alkotóval, Fehér Jánossal.