Csordakút: a bánya, ahol a víz és a tűz volt az úr

A bicskei szénmedence északi részén a nagyegyházi medencénél magasabb fekvésű Csordakúti-medencében a bányaüzem létesítését 1973. áprilisában kezdték meg. A művelés során 1975. december 13-án az egyik frontfejlésen fedővízbetörés keletkezett, a fejtést csak víztelenítése után lehetett újra telepíteni. Ettől kezdve a telep felett 35 méterre elhelyezkedő alveolinás mészkő zárványvizének csapolása mindig megelőzte a fejtések indítását, s emellett nem várt geológiai nehézségek is voltak, mindezek ellenére 1977 decemberében az összes kitermelt szénmennyiség elérte az 1 millió tonnát.

Gyakoriakká váltak a vízbetörések, melyek eredményeként több fejtés szárnyát le kellett zárni, majd a termelést befejezni. A berendezéseket nagy nehézségek árán sikerült kimenteni, de a fejtési tevékenység a fokozott karsztvízveszély miatt nem volt folytatható.

Más megoldást kerestek, újabb feltárásokkal, amelyek sikert hoztak ugyan, de csak időlegesen: újabb vízbetörések jelentek meg, amelyhez társult, hogy 1983. január 3-án a nyugati bányamezőben öngyulladásos bányatűz keletkezett. A vízbetörés és a banyatűz megfékezése jelentős erőket kötött le, ami a termelés időleges visszaesését eredményezte. Folyamatosan próbálkoztak frontfejtésekkel, de hol a víz, hol a tűz okozott problémát, amely újabb és újabb feladatot adott a bányászoknak.

1991. december 31-re a szénvagyon is kimerült és befejeződött a termelés. Az üzem fennállásának 17 éve alatt 5 millió 111 ezer 120 tonna előkészített szenet termeltek itt ki.