Átbuliztuk magunkat egy boldogabb új esztendőbe

– Ne ijesztgesd anyádat, hányszor mondjam még, hogy ne a fülébe tutulj! – szidta le egy ingerült apuka ötévesforma kisfiát este tíz óra tájban az esztergomi Széchenyi téren. Ekkor már gyülekeztek az emberek szép számmal, hogy közösen lehessenek tanúi 2024 beköszöntének. A szél elcsendesült estére, az idő igen enyhe volt, így sokan vették a főtér felé az irányt. Legtöbbjüknél magától értetődően pezsgősüveget is láttunk, gyerekek esetében is (remélhetőleg utóbbiaknál alkoholmenteset…).

Dj Tomy Slow az elmúlt 40 év slágereivel többeket csábított spontán táncolásra is, szemlátomást olyanok is alkalmi barátságot kötöttek erre a rövid időre, akik előtte nem is ismerték egymást. Ha másra nem, kapcsolatteremtésre feltétlenül alkalmas az év utolsó napja.

– Abban bízom, hogy az új év boldogabb lesz, mint 2023 volt – fogalmazott kérdésünkre egy fiatalember. Mint mondta, szűkebb környezetében minden rendben volt, ám a világban annyi szörnyűség történt, hogy előbb-utóbb muszáj lesz mindennek jóra fordulnia. Eme filozófiai eszmefuttatáson túl azonban többre nem vállalkozott, ismét csatlakozott baráti társaságához és folytatták az ünneplést.

– Figyelj, öcsi, te még meg sem születtél, amikor én már katonáskodtam! Egyet elmondhatok: korábban is voltak rossz dolgok, de valahogy mindig túléltük! Most is így lesz ez, de igyál már velem te is egy kicsit – invitált egy közepesen ittas úr, aki a „rossz” helyett más, nem igazán nyomdaképes jelzőt használt élőszóban. Azzal együtt, hogy kedvesen visszautasítottam a pezsgőt, reménykedem abban, hogy igaza lesz.

Közeledett az éjfél, a hangulati potméter egyre inkább kilengett, a visszaszámlálást követően pedig a vártnak megfelelően egyszer csak 2024 lett. Futólag megpillantottam a trombitás gyerkőcöt, aki még ekkor is meglehetősen aktív volt (feltételezem, szülei legnagyobb örömére), majd lassan szedelőzködtem.

Újév (egyben) ide vagy oda, 2024 is munkával indul, de persze boldog új évet (külön) mindenkinek!