2023.09.28. 17:26
15 évnyi hallgatás után törte meg a csendet a móri mészárlás tatabányai elkövetője
– Normális ember nem csinált volna ilyet, ami ott történt. Nagyon sajnálom, hogy sok embernek tönkrement a családja, ahogy a mienk is tönkrement. Tudom, hogy ez annyira szörnyű tragédia, hogy erre bocsánatot találni talán nem is lehet – ezek a tatabányai Weiszdorn Róbert szavai, aki több mint 20 évvel a móri mészárlás után adott exkluzív interjút a Szegedi Fegyházból. 73 évesen szabadulhat.
Weiszdorn Róbert pere. Negyven évre ítélték a bankrablás tatabányai elkövetőjét
Forrás: FMH
Tizenöt évnyi hallgatás után döntött úgy a magyar kriminalisztika legbrutálisabb rablógyilkosságának még élő elkövetője, hogy megtöri a csendet. A tatabányai Weiszdorn Róbert a börtönprotokoll szerint maszkban adott interjút a Blikknek. Hosszan beszélt a gyerekkoráról, a móri bankfiókban nyolc ember életét kioltó Nagy Lászlóhoz fűződő viszonyáról, a börtönben eddig eltöltött évekről, az érzéseiről, a gyerekeiről, a tanulmányairól és a bankrablásról is. Magától kezdett vallani arról az ominózus pokoli tavaszi napról.
– Mivel nem öltem meg senkit, bárki szemébe bele tudok nézni – kezdte Weiszdorn. – Viszont haragszom magamra, mert nem tudtam megakadályozni ezt a szörnyű tragédiát. Azt nem mondom, hogy nem követtem el bűncselekményt. Egy percig sem tagadtam. Teljes bocsánatot szeretnék nyerni, de még nem vagyok azon a szinten – tette hozzá a negyven évre elítélt férfi.
Ahogy mondta: a kétezres évek elején ismerkedett meg Nagy Lászlóval egy tatabányai festékboltban, majd együtt dolgoztak a későbbiekben. A befolyásolható és kellő önismerettel nem rendelkező Weiszdorn Róbertnek már akkor feltűnt a biztonsági őrként is dolgozó Nagy László fegyverszeretete. Az interjú alatt megemlítette azt a pillanatot is, amikor először mondott nemet neki. Szerinte ugyanis megmenekült három rendőr, amikor a bankrablás utáni igazoltatáskor nem engedte bűntársának, hogy tüzet nyisson rájuk. Weiszdorn állítja, hogy tudatában sem volt annak, hogy társa ölni fog, pedig nyolc gyilkosságot is megakadályozhatott volna.
– Vannak olyan részletek, amit egyszerűen zárolt az agyam. Vannak részletek, amik megvannak. Például, ahogy a bankrablás után belefutottunk a közúti ellenőrzésbe. László terve az volt, hogy kiszáll az autóból és lelövi az intézkedő rendőröket. Mondtam neki, ha megteszi akkor kiszállok és elkiáltom magam. Aztán az esti híradásokból megtudtam, hogy hányan haltak meg aznap Móron. Teljesen kiborultam. Erről nem volt szó. Emberölésről nem. Lefújni a kamerákat és őrködni a bankfiók bejáratánál, ez volt az én feladatom. Az övé pedig megfélemlíteni és bezárni az embereket, majd elhozni a bankfiókból a pénzt. Szó sem volt emberölésről – emlékezett vissza a tatabányai elkövető, aki az elmondása szerint a televízióadás után azonnal felhívta Nagy Lászlót és számon kérte. Az újságíró arra is kíváncsi volt, hogy hogyan élt a bűntett tudatában.
– Nyugtatókon éltem. Öt éven keresztül senki semmiről nem tudott a környezetemben. Ezalatt ösztönössé vált, hogy akármerre mentem autóval, figyeltem a tükröket. Nem is igazán a rendőröktől, hanem Nagy Lászlótól tartottam. Ha tudtam volna, hogy ez lesz, akkor biztosan más kicsengése lett volna a történteknek – mondta Weiszdorn, aki az ominózus napon többször gondolt rá, hogy elsétál a móri bankfiók bejáratától, de azt mondja ma is, hogy a bosszútól féltette családját.
Ötvenegy lövés dördült el aznap a bankfiókban, ebből 49 alkalommal Nagy László lőtt, kettő golyó pedig Weiszdorn Róbert maroklőfegyveréből származott. Az interjúban elhangzik, hogy nem a pénzszerzés volt a fő motiváció, hiszen mindenük megvolt. Nem kért és nem is kapott az elrabolt 7,3 millió forintból. Sokkal inkább a félelem vezérelte és az ígéret, hogy ha segít az akcióban, akkor leszáll róluk Nagy László.
– Nagyon sajnálom, hogy sok embernek tönkrement a családja, ahogy a mienk is tönkrement – mondta a férfi, akinek három gyermeke van. Az idősebb 12 éves, a kisebb fiú 9 éves volt, a lány csak négy hónapja született, amikor apjuk börtönbe került. Egyikőjük sem kallódott el. Jelenleg Németországban élnek és dolgoznak. A mára felnőtt gyerekek az édesanyjuk nevét vették fel.
– Fájt, viszont én ajánlottam ezt a megoldást. Így talán egyszerűbb nekik az élet – mondta Weiszdorn, aki szerint egy őszinte beszélgetés még vár rá és gyermekeire a szabadulása után. Ez 73 éves korában következhet be, hiszen negyven év fegyházra ítélték Weiszdornt. A kilátástalan helyzet azonban merőben mást váltott ki az esetében, mint sok más hosszú időre elítéltnél. Elvégezte a Pécsi Tudományegyetem teológia szakát, jeles volt a bizonyítványa. A volt tatabányai festő most a másoddiploma felé tekinget: a pszichológia vagy a szociológia szak érdekelné.
– Azért mert börtönbe kerültem, nem szabad belesüllyednem az ittlétbe, és nem szerettem volna elbutulni sem – vallott a Tata környéki falusi családból származó, de katolikus alapelveket valló férfi. Szerinte a keresztény gondolkodás egészen más prioritásokat tűz ki az ember elé. Az övé pedig az, hogy minél jobb keresztény ember tudjon maradni.
– Isten a görbe vonalakon is tud egyenesen írni. Nem szabad örökké a bajra összpontosítani, mert az beeszi magát az emberbe – mondta a túlélés szabályait Weiszdorn Róbert, aki rabtársait is szívesen meghallgatja és aki német, valamint angol nyelvvizsgára készül. A tervei között szerepel az is, hogy kikerülve a börtönből bűnmegelőzési tanácsadással foglalkozzon, hogy mások ne kerüljenek hasonló helyzetbe és ne kövessenek el hasonló hibát, mint ő 2002. május 9-én, Móron.
A móri vérengzés kronológiája
2002. május 9-e a magyar krimináltörténet egyik legvéresebb napja: két férfi kirabolta a móri Erste Bank fiókját. Hat ember a helyszínen meghalt, kettő életét később az orvosok sem tudták megmenteni. Nyolcan voltak a fiókban. Schmidt Ferencné (53) fiókvezető, Józsa Ildikó (37) ügyintéző, Baka Lajosné (43) ügyintéző, Hegyi Éva (27) helyettesítő pénztáros, Szép Csaba (56) biztonsági őr, Kiss Tibor (34) biztosítási ügynök, Szűcs Zoltán (32) és felesége, Szűcs Zoltánné Bakács Gyöngyi (29) ügyfelek voltak a „fekete csütörtök” áldozatai.
2002. júliusában két budapesti férfit, Kaiser Edét és Hajdú Lászlót fogták el, mint gyanúsítottakat. Kaiser életfogytot, Hajdú 15 évet kapott, majd utóbbi esetében újraindult az eljárás.
2006-ban Szebenyi István amatőr hadszíntérkutató háborús sírok keresése közben elásott ruhákat, fegyvereket, lőszereket talált a Tarján közeli erdőben. Ez pedig egészen új irányba terelte az egész nyomozást.
2007-ben Tatabányán fogták el a militarista Nagy Lászlót. A talált fegyverek nyomán először a veszprémi postásgyilkossághoz tudták őt kötni, majd Mórhoz. Be is ismerte, hogy köze volt a bankrabláshoz. Így jutottak el Weiszdorn Róberthez is. Nagy később öngyilkos lett a cellájában még a tárgyalások előtt.
2008. áprilisában elkészült a vádirat: a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés valamint lőfegyverrel való visszaélés bűntettével vádolta Weiszdornt, nem sokkal később elkezdődött az elsőfokú eljárás ellene. Közben előkerült Nagy László naplója, amelyben a szerb származású Radót nevezi meg a nyolc ember gyilkosaként. Soha nem derült ki, hogy Nagy skizofrénként énje megkettőzéseként írt Radóról, vagy félre akarta vezetni a hatóságot. Ugyanebben az évben, de néhány hónappal később, december 18-án Weiszdornt társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntette miatt ítélték életfogytiglani fegyházbüntetésre, úgy, hogy legkorábban 40 év után szabadulhat.
2010. december 9-én másodfokon is életfogytiglanit kap Weiszdorn, azzal a súlyosbítással, hogy 30 helyett 40 év múlva szabadulhat legkorábban.