KEMMA

Az Aranycsapat legendás kapusa, a nyolcvanhatszoros válogatott Grosics Gyula már több létesítménynek, iskolának, akadémiának, és stadionnak a "keresztapja".

A cikk a hirdetés után folytatódik

A Fekete Párducról neveztek el a főváros XI. kerületében iskolát, majd Gyulán akadémiát. Tavaly szeptemberben pedig a tatabányai stadion vette fel hivatalosan a Nemzet Sportolójának nevét.

Ezúttal bronzba öntik a dorogi hálóőr alakját, ugyanis az abonyi Kovács Jenő szobrászművész műtermében rövidesen elkészül a Grosics Gyulát, védés közben ábrázoló agyagszobor. Az alkotás bronzváltozatát Gyulán, a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia bejáratánál fogják felállítani májusban. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, a labdarúgó-akadémia alapítója rendelte meg egyébként a látványos kreációt.

A Tatabánya egykori játékosa a kemma.hu-tól értesült arról, hogy szobrot formáznak róla.
– Megmondom őszintén, eddig még nem hallottam arról, hogy egy ilyen mű készül, nehezen tudom szavakba foglalni, hogy mit érzek, nagyon meghatódtam – kezdte Grosics Gyula, aki a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását.

– Utoljára 1962 őszén álltam a kapuban, mint aktív labdarúgó, jó érzés, hogy azóta sem hagyott alább az érdeklődés irántam, igencsak megtisztelőnek érzem ezt. Amikor avatták az akadémiát, sajnos nem tudtam részt venni az ünnepségen, mert megbetegedtem, úgyhogy tavasz végén, ha befejezik a szobrot, akkor első ízben látogathatok Békés-megyébe, ebbe az oktatási intézménybe. Sajnos mostanában nem örvendek túl jó egészségnek, ugyanis bő egy hete került le a lábamról a gipsz, már körülbelül két hónapja küszködök a törött bokámmal. Még be van dagadva a lábfejem, kicsit akadozva is közlekedek, egy bevásárlóközpont mozgólépcsőjén szereztem egyébként a sérülésemet - részletezte Grosics, aki arról is mesélt, hogy milyen tervei vannak a közeljövőre.

- A hét végén folytatódik az NB II-es bajnokság pontvadászata. Bár a Bányász most szombaton idegenben játszik Szigetszentmiklóson, következő héten azonban itthon lépnek pályára a Győri ETO II. ellen. Előtte egy-két nappal vizsgálják meg a lábamat, ha minden rendben lesz, nagyon szeretnék ott lenni a tatabányai lelátón – árulta el a fekete párduc.

Az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérmese a hónap elején töltötte be nyolcvanhatodik életévét.
– A család mellett a kollégák, barátok is felköszöntöttek, Budapesten egy szálloda éttermében ünnepeltünk, sajnos Buzánszky Jenő nem tudott jelen lenni az eseményen, mert külföldön tartózkodott, de előtte ő sem maradhatott ki, természetesen elmondta  jókívánságait telefonon. A szűk, családi körben pedig bensőséges volt a hangulat, bár elég sokan ültük körül a megterített asztalt - tette hozzá Grosics.

- Tudni kell, hogy nálunk szó szerinti nőuralom van, három lányom, három unokám van, és dédunokák is születtek már, az apróságok közül csak ketten tartoznak az erősebbik nemhez. De tulajdonképpen én egyáltalán nem bánom ezt, sőt, kifejezetten élvezem – fűzte hozzá kedélyesen Grosics Gyula.
.