Polgármesterek fóruma 2009 - Rajnai Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="330"] Rajnai Gábor
[/caption]

Köszöntöm a Kemma.hu olvasóit, s egyben ezúton is köszönöm a 24 Óra szerkesztőségének, hogy lehetőségem van pár Oroszlánnyal kapcsolatos gondolatot megosztani Önökkel.

Mint minden településvezető, év végén magam is számba vettem, mi az amit sikerült megvalósítani Oroszlányban 2008-ban, s mi az ami még előttünk áll. Az idei év azonban minden bizonnyal jóval nehezebb lesz, mint az eddigiek, s ezt nem csak azért gondolom, mert az ország stabilizációja érdekében mindenhol meg kell húzni a nadrágszíjat, hanem azért is, mert nyakunkba szakadt az a problémahalmaz melyet október óta valamennyien érzünk, de igazi hatásai csak 2009-ben zúdulnak ránk.

A világgazdasági válság, a pénzpiacok, a hitelezés bedőlése, a gázmizéria, a munkahelyek iránti aggódás, az elszegényedés felgyorsulása – hogy csak párat soroljak – mind kemény feladat elé állítja mindazokat, akik a közért dolgoznak, a közt szolgálják. Mégis azt kell mondanom, ebben a helyzetben egyetlen utat látok Oroszlány előtt: az előremenekülést, a fejlesztések, a tervezett beruházások folytatását, a mind élhetőbb, komfortosabb városépítést. Persze ennek pénzügyi alapjait, forrásait előre kell tervezni és szervezni, s ez ügyben érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések, a megtorpanás, a tétlenség, a kivárás azonban nem lehet alternatíva.

Mint oly sok helyet, városunkat sem kerülte el a munkahelyek megszűnése, elég, ha csak ipari parkunk egyik zászlóshajójára, a BorgWarnerre gondolok, ahol több mint másfélszáz ember munkahelye veszett el, de – ha nem is tömeges mértékben – más cégeknél is volt leépítés. Az elmúlt években településünkön 5,5-6% között mozgott az állástalanok száma, azonban reményeim szerint ez a szám nem fog drasztikusan emelkedni 2009-ben. Az önkormányzat mérsékelte a helyi vállalkozások adóterheit akkor, amikor máshol emelték azokat. Ennek következtében mintegy 50 millió forinttal csökken költségvetésünk bevételi oldala, de ez a pénz talán némi segítséget jelent a válság helyi hatásainak kezelésére.

Bár a költségvetés vitája még előttünk van, nem titok, hogy a büdzsé legnagyobb hányadát az intézményrendszer fenntartására és az ott dolgozók bérére fordítjuk. Oroszlány túl van az iskolák összevonásán, az önkormányzat létszámának karcsúsításán, az intézmények működésének racionalizálásán, tehát ezen a téren nem kell földindulásszerű változásoktól tartani, csak apróbb finomítások várhatók. Ugyanakkor több óvodánk megújult az elmúlt időszakban, nagyobb „ráncfelvarráson” van túl bölcsődénk, tanintézményeinket folyamatosan fejlesztettük, s csak tavaly közel 95 millió forintot költöttünk a helyi közút hálózat elemeinek (utak, járdák, parkolók) felújítására és pályázati tervdokumentációk előkészítésére. 

Ami az előttünk álló évet illeti, komoly reményekkel vágunk neki, hiszen összességében mintegy 2,2 milliárd forintnyi uniós forrást szeretnénk lehívni a város számára. A két legnagyobb projekt keretében kerülne felújításra a város mindhárom iskolája, illetve az óváros központi területét fejlesztenénk, ahol az új polgármesteri hivatalt alakítanánk ki a volt Arany iskola épületében. Ez utóbbi azért is szívügyem, mert a hivatal méltó elhelyezése mellett igazi szolgáltató és intézményi centrum kialakítására nyílna lehetőségünk. A pályázatok már átmentek az első szűrőkön, s mindkét ügyben hamarosan megszületik a végső döntés. Az említettek mellett a hivatal szervezetfejlesztése, illetve az oktatási intézmények informatikai fejlesztése is napirenden van, s folytatódnak az útberuházások.

Vannak tehát félelmeim és vannak bíztató eredményekkel kecsegtető perspektíváim a 2009-es év kezdetén. Hogy végül is a serpenyő melyik oldala felé billen a mérleg, az a jövő titka, de én nagyon bizakodom. Teszem ezt azért is, mert Oroszlány idén ünnepeli várossá nyilvánításának 55. évfordulóját, s a felsorolt fejlesztések igencsak emlékezetessé tennék a jubileumot.

Oroszlány a több mint fél évszázad során kis faluból jól prosperáló bányászvárossá fejlődött. Aztán bekövetkezett a bányászat intézményesített visszafejlesztése, de a település nem roggyant meg. A rendszerváltást követően megtörtént a szerkezetátalakítás, s ma már közel annyian dolgoznak az ipari parkban, mint a Vértesi Erőműben. Ez a város állta a megpróbáltatásokat, s lakói megérdemlik, hogy mind jobb, komfortosabb, élhetőbb legyen településük. Ezen dolgozom én is, az önkormányzat is, s még sokan mások, akik mindezt szívügyüknek tekintik.

Rajnai Gábor polgármester Oroszlány Rajnai Gábor -->