Ellopták a Mária-szobrot

Cigánybúcsúnak tartják sokan, de nem az. Egyházi ünnep, amit Kisboldogasszony névünnepéhez kötődően szerveznek a szent kút közelében épített kápolna körül. Az elmúlt hétvégén is sokan imádkoztak itt, de kevesebben, mint korábban. Szombat este mégis a Székely János püspök által lóvári nyelven celebrált szertartáson kisebbségbe szorultak a nem cigányok, míg a vasárnap délelőtti misén igét hirdető Márfi Gyula veszprémi érsek gondolatait fordított arányban hallgatták.

Mindkét egyházi méltóság a családok összetartásának fontosságát hangsúlyozta, a tisztességről, a becsületről és országunk megmentésének elsőségéről prédikáltak, a két beszéd közötti hajnalban valaki mégis ellopta Szűz Mária azon szobrát, amit a korábbi kútról áthelyeztek az új támfal vízkifolyói fölé.

Amikor a stabil építményt felszentelte a püspök, még közepén állt, vasárnap viszont virágos edényekkel voltak kénytelenek pótolni a helyét. A szomorú tény mindenkit megdöbbentett, hiszen erre még sosem volt példa. Hétfőig sem került elő annak a szentnek a kicsinyített mása, akinek kék palástjába sok katolikust beajánlottak szülei világrajöttekor. A sajnálatos eset pont azért megdöbbentő, mert cigányok és nem cigányok egyaránt tisztelik Jézus édesanyját, akinek palástja nem csak az egyes hívőket, de országunk egészét is oltalmazza évezredeken át.

Ezért is kérte Székely János püspök többször több nyelven, hogy Szűz Mária és isteni fia egyaránt segítse „cigány népünket és a magyar népet.” Az ő szavai bizonyították leginkább, hogy a szeptember eleji ünnep valóban nem cigánybúcsú Csatkán, hanem minden hívőé. Még akkor is, ha létszámukban jóval többen voltak jelen a cigányok most is, mint a nem cigányok.