A pénzhiánynál csak a szakemberhiány nagyobb a kórházakban

Dr. Lőke János, a tatabányai Szent Borbála Kórház főigazgató reméli, hogy az átvállalás tényleg a teljes adósságra vonatkozik, bár tudomása szerint az jóval több országos szinten 60 milliárd forintnál. Egyelőre nem világos még, hogyan történik az adósságok átvétele illetve hogyan kezeli azokat az ÁEEK.

Megtudtuk, hogy egyfelől óriásiak az adósságai a kórháznak, ugyanakkor a tavalyi évtől nagyjából szinten tudják tartani. A teljes tartozás jelenleg 1 milliárd 185 millió forint. Ebből a lejárt határidejű, vagyis a 30 napon túli csaknem 900 millió forint. Nehéz helyzet ez a kórháznak és a hitelezőknek egyaránt. Minél kisebb a hitelező, annál nagyobb a gond, akár be is dőlhet, tönkremehet. A nagyok, például a gyógyszercégek pedig gyakran erőszakosabban lépnek fel: csak akkor szállítanak megint, ha  valamennyit törleszt az adós.

– Minél nagyobb egy ellátó, annál drágább a gyógyítás, egyebek között a bonyolult esetek nagy száma miatt – teszi hozzá dr. Lőke János. – Ezért vannak „halmozottan hátrányos helyzetben” az egyetemek, a nagy centrumok és a kiemelt megyei intézmények. Dráguló szerkezetű az egészségügy, a beszerzések és a működtetés egyaránt sokba kerül. Tehát most nagyon jó lesz, ha nullázódik az adósság, vagy ehhez közelít, az új helyzetben a kiadásaink viszont várhatóan nőnek. Az új egészségügyi koncepció szerint létre kellene hoznunk egy infektológiai és egy érsebészeti osztályt. Ezek először is több száz millió forintos beruházások, utána persze működtetni is kell, ahogyan majd a leendő sürgősségi osztályunkat is.
Az elmondottak alapján a Szent Borbála Kórház főigazgatója nem számít arra, hogy áprilistól több pénz marad gépbeszerzésre, fejlesztésre.

Esztergom: az adósság átvállalása csak az első lépcső

– A struktúra-átalakítási tárgyalások során, a megyében megszületett egyezség eredményeképp kórházunk nullszaldós működése biztosíthatóvá válhat, amennyiben a tőlünk kért megoldási javaslatok elfogadtatnak. Ezt azért kell kiemelnem, mert az adósságátvállalás csak az első lépcső a folyamatban, fontos, hogy a gazdaságos működtetés fenntartható is maradjon – szögezte le dr. Kanász Gábor. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház főigazgató főorvosa hozzátette: az egészségügyben talán még a napi likviditási problémákat is meghaladja a szakemberhiány mértéke. – A korábbi évek során az egészségügy a bérek tekintetében nagyon elmaradt a közben megnyílt határok révén a külföldi munkavállalás során megszerezhetőtől. Ez egyszerű és egyértelmű magyarázatot ad az elvándorlásra. Ebből fakadóan csak olyan mértékű bérrendezés vezethet eredményre, amely a hazai viszonyokhoz képest valódi életszínvonal-emelkedést jelent – vélekedett a kórházigazgató. Dr. Kanász Gábor abban bízik, hogy az erőfeszítések a költségvetés sarokszámaiban is megmutatkoznak majd.