Újra kellett kezdeni a gyerekgyilkos anya tárgyalását

Á. Anikó büntetőpere a Tatabányai Törvényszéken már rég elkezdődött, de az előzetes letartóztatásban lévő vádlottat többször nem tudták előállítani, mert a korábban alkohol- és pszichés problémákkal is küszködő nő öngyilkosságot kísérelt meg.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében folyó tárgyalás már korábban is halasztották. Most viszont a tárgyalást, amely szeptemberben kezdődött el végül, teljes egészében elölről kezdődött csütörtökön a Tatabányai Törvényszéken.

Á. Anikó esetében dr. Élő Andrásnak kellett visszaadnia az ügyet, mert a vádemelést megelőzően, a másodfokú tanács tagjaként részt vett a nő előzetes letartóztatásának meghosszabbítása ellen benyújtott fellebbezés elbírálásában.

Helyette dr. Detrői Ferencet jelölték ki, aki az ügyész vádbeszédének meghallgatása után felolvasta a korábban jegyzőkönyvbe foglalt vallomásokat, szakvéleményeket, majd kérdéseket tett fel a gyilkosság helyszínén recepciósként dolgozó beidézettnek, végül ismertetett egy új orvosi szakvéleményot la a nő pszichés állapotával kapcsolatban. Ezt követően elnapolta a tárgyalást, így az ítélethozatalra továbbra is várni kell.

Alkotmánybírói döntés áll a bíróváltások hátterében

A korábban hatályos jogszabályok értelmében csak az a bíró nem vehetett részt egy-egy tárgyalás vezetésében, aki a nyomozás során, még a vádirat benyújtása előtt nyomozási bíróként már eljárt a vádlottal szemben, döntött például előzetes letartóztatásáról, értékeinek zár alá vételéről, vagy az ügyben különösen védett, illetve gyermekkorú tanút hallgatott ki.

Ez a rendelkezés nem vonatkozott korábban az ilyen esetekben benyújtott fellebbezéseket elbíráló másodfokú tanács tagjaira, akik később lefolytathatták a tárgyalást, ha megtörtént a vádemelés. Így volt ez csaknem 2016 legvégéig, míg az Alkotmánybíróság ki nem mondta, hogy a kizárási szabály a jövőben nemcsak a nyomozási bírókra, hanem az ő döntéseiket másodfokon elbíráló bírókra is kiterjed. Az Alkotmánybírók szerint ugyanis tőlük sem várható el a tárgyilagos megítélés, mert korábban szintén foglalkoztak az üggyel.

Ennek gyakorlati következménye az lett, hogy a törvényszékeken sok bírónak kellett visszaadnia az általuk elkezdett ügyek tárgyalását, főleg a jelentősebb perekben.

Ez a rendelkezés nem vonatkozott korábban az ilyen esetekben benyújtott fellebbezéseket elbíráló másodfokú tanács tagjaira, akik később lefolytathatták a tárgyalást, ha megtörtént a vádemelés. Így volt ez csaknem 2016 legvégéig, míg az Alkotmánybíróság ki nem mondta, hogy a kizárási szabály a jövőben nemcsak a nyomozási bírókra, hanem az ő döntéseiket másodfokon elbíráló bírókra is kiterjed. Az Alkotmánybírók szerint ugyanis tőlük sem várható el a tárgyilagos megítélés, mert korábban szintén foglalkoztak az üggyel.

Ennek gyakorlati következménye az lett, hogy a törvényszékeken sok bírónak kellett visszaadnia az általuk elkezdett ügyek tárgyalását, főleg a jelentősebb perekben. -->