2007.06.02. 09:14
Lovagrend fehér asztalnál
Benke László nagymester, olimpiai bajnok mesterszakács életre hívta a Fehérasztal Lovagrendet a magyar gasztronómiai hagyományok ápolására. Ott volt egy majdnem százkilós szakácskönyv készítői között is.
- Ön az alapítója a szakácsok Első Magyar Fehérasztal Lovagrendjének. Megirigyelték a pezsgők és borok lovagrendjeit?
- Szó sincs róla. Szerettük volna ezzel a lovagrenddel is hangsúlyozni, hogy a magyar gasztronómiának kell egy ünnep. Márpedig, ha ünnep van, ahhoz illik a fehér asztal. Régebben is léteztek kisebb szervezetek, amilyen a grillesek, a cukrászok szövetsége, de mi nem ellenük, hanem velük együtt szeretnénk érzékeltetni a fehér asztal teljes varázsát.
- Varázslatos vállalkozásuk volt A Magyarok Asztala című könyv elkészítése is.
- Száznegyvenen dolgoztunk rajta két évig, a honfoglalástól napjainkig írtuk meg a magyar gasztronómia teljes történetét. Különlegessége, hogy egy méterszer hetven centi nagyságú, súlya kilencvenkilenc kiló, szürkemarha bőrkötésű és egy van belőle. Az évezred kódexének is nevezhetnénk. A Parlamentben őrzik, de június 28-án huszárok kíséretében felviszik a Magyar Nemzeti Galériába, ahol a látogatók is megnézhetik. A világon ez a harmadik ilyen könyv, de a gasztronómiában az első. Ez az esemény része lesz a Magyarok Nagy Asztala című, többnapos kulináris kalandozásnak, amelyet ugyanezen a napon nyitnak meg a Budai Várban.
- A programot hagyományteremtésnek szánják. Van még mit megőrizni a magyar konyhából?
Benke László
Lajosmizsén született, 36 éve szakácskodik hivatásszerűen, főzött császároknak, királyoknak, hercegeknek, állam - és kormányfőknek. Az 1988-as frankfurti szakácsolimpiáról négy aranyat hozott haza. Híres étele a tokaji borkrémtorta, a borpuding, a Rákóczi puding.
- Hogyne lenne! Egy nép nemcsak a zenéjében és a táncában, hanem a gasztronómiájában is tovább él. Erre is érvényes, hogy ha a múltunkat nem ápoljuk, nem érdemeljük a jövőnket. Mikszáth is megmondta, hogy „Ha már minden érzés elszállt a rög iránt, még mindig ott marad varázsnak a magyar konyha, dőljék-omoljék minden a nagy divatok mágiáján, ne hagyjátok veszni az ősi ételek ízét!"
- Mondják, hogy a magyar konyha már korszerűtlen. Egyetért?
- Régen a magyar konyhát a zsírosság, a sok kenyér, az egytálételek egyeduralma határozta meg. Ma már az egytálételnek számító gulyás, halászlé, Újházy-tyúkleves is csészébe került. Több fogás jellemzi már a magyarok étkezését is. Korszerűbb lett a magyar konyha, sertészsír helyett olajat használunk, egyre többször kerül zöldköret a pörkölthöz, a paprikáshoz. Modernizáljuk a tipikus magyar köreteket. Milyen jól is illik a túrógombóc vagy a túrós metélt a pörkölthöz!
- Főzős műsoraiban is érvényesíti ezeket a szempontokat?
- Mindenképpen. Igyekszem megtartani a hagyományos elemeket, de a korszerűség figyelembe vételével. A magyar ember ma már sokat utazik, ismeri a halakat, a rákot,a homárt, a kagylót. A világlátás, az új ételek megismerése nálunk is korszerűsítik az ételkészítést, az étkezést.