Újabb tatabányai csoda a múltból: a mészkőbánya csodájára járt a Nyugat +fotók

Képesalapokkal indult a Képes történelem legújabb műsor, az első 1903-ban készülhetett, amikor a mészégetés és kőfejtés iparszerű működése kezdett kialakulni. Ennek a lehetőségét is a MÁK Rt. készítette elő, mivel a területen kiváló triász-kori mészkövet találtak. Mondhatni, ekkor született meg a tatabányai mészkőbánya.

A Keselő-hegyi bánya nyitására az engedélyt végül 1903. márciusában adták ki. Az első képek vélhetően az 1900-as évek elején készültek. Látható a fejlődés, a természet meghódítása, az ipari tevékenység kibontakozása.  Láthatunk képeket a MÁK Rt. 1930-as kiadású albumából is. Látható az is, hogy a  csillék mozgatását miként oldották meg: a tele csille húzta fel a termelés helyszínére az üreset a siklón.

A város ikonikus kéményei is megelevenednek, sorra gyarapodnak, ahogy az időben haladunk előre. 

A mészkőbánya sokáig gépesítés nélkül működött

Épültek a kemencék, ahová emberi erővel hordták be, és vették ki a meszet. A csillék 1,5 tonnásak voltak, s az égetést követően ez a mennyiség hozzávetőlegesen 0,8 tonnára csökkent. Nagyon sok salak képződött. 

A munkálatokat az 1950-es években gépesítették, megjelentek a fejtésnél a Dömperek, s egyik képen egy Hoffer traktorból átalakított mozdony is látható.