2 órája
Márványtábla hirdeti a kocsi hungarikumot
Ünneplő csoport gyűlt össze a kocsi Kocsimúzeum előtt. A bejáratnál ezentúl márványtábla hirdeti, hogy a kis falu híres találmánya immár hungarikum.
Az eseményen Simon László, búcsúzó polgármester köszöntötte a megjelenteket, köztük Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselőt, Popovics Györgyöt, a vármegyei közgyűlés elnökét, valamint Bódis Jánosné korábbi és Nagy Árpád megválasztott polgármestert, továbbá a térség településeinek első embereit és Dobos Gábort, a Kocsimúzeum vezetőjét. A hungarikum tiszteletére szervezett ünnepségről a mimegyenk.hu számolt be.
Simon László beszédében felidézte azt a negyedszázados utat, amelyet a kocsi kocsi bejárt, míg végül – ahogy fogalmazott – sikerült feltolni az értéktár piramis csúcsára, a hungarikumok közé. Popovics György örömteli bejelentéssel érkezett, tolmácsolva a vármegyei közgyűlés előző napi döntését, amely szerint Vármegyéért díjat szavaztak meg a kocsi kiállítóhely intézményének.
A kocsi hungarikum
– A döntés annyira friss, hogy még nem tudtam elhozni a kitüntetést, mert ezután készítik el a plakettet és az oklevelet. Lesz majd ünnepélyes átadás, de úgy gondoltam, hogy ha a mai napon ünnepség van itt, akkor ezt a jó hírt nem tarthatom magamban – fogalmazott a közgyűlési elnök. Czunyiné dr. Bertalan Judit arról beszélt, hogy a sikeres hungarikummá válás után most az a feladat, hogy ne csak a megyében ismerjék a kocsit, hanem hazánkban, nemzetünkben is.
– Éljünk a kocsi kocsi identitásképző erejével, hogy magyar ember bárhol büszkén mondhassa el, a kocsi kocsi azért hungarikum, mert ezt a komoly technológiai újítást is mi magyarok adtuk a világnak.
Az emléktábla
A beszédek után megkoszorúzták a múzeum bejárata előtt elhelyezett emléktáblát, amin ez áll:
„A kocsi szekér az ősi magyar szekér formavilágát követve, Kocs település mesteremberei keze munkáját, leleményességét dicsérve a XV. században alakult ki. Híre túlszárnyalta az ország határait, így rövid időn belül nemzetközi ismertséget, elismertséget szerzett. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elnevezése mindmáig megtalálható az európai nyelvek többségében.”