2 órája
Gólyafiókák ezrei repülhettek ki idén a fészekből hazánkban
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés, amelyhez csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is. A 2024-es, teljes Magyarországot lefedő cenzus adatelemzése még nem zárult le, de az előzetes adatok alapján 1958 óta az egyik legmagasabb átlagos fészkenkénti fiókaszámot hozta az idei év. Vármegyénkben is több helyen gyűrűztek.
A sikertelen párokkal együtt a fészkenkénti átlagos fiókaszám 2,9. Ennél csak 2000-ből (3,0) és 2011-ből (3,1) ismerünk magasabb értéket (a sokéves átlag 2,4). Mindebben közrejátszhatott a madarak sikeres telelése és vonulása, a táplálékmennyiséget növelő tavaszi csapadék, majd a kis fiókák növekedésében kritikus több napos hideg-esős periódusok elmaradása is.
A felmérésben az MME önkéntesei mellett (akik főként a Turdus telefonos alkalmazás segítségével gyűjtötték az adatokat) egyes nemzetipark-igazgatóságok munkatársai is részt vettek, így még csak az ismert fészek feléről áll rendelkezésre információ az MME TermészetLesen adatbázisában (a kalkuláció 2941 gólyapár adatai alapján készült). Az viszont már most is látszik, hogy a 2019-ben tapasztalt 4000 páros mélypontról az utóbbi években felfelé elmozduló gólyaállomány idén is mutatott némi növekedést.
Szőnyben is gyűrűztek
Tizenöt helyszínen ötvennégy gólyát (tavaly harmincnyolcat) gyűrűztek meg, amely több mint hatszáz látogatót érdekelt. A fiókák nagyjából egykorúak voltak, Szőnyben voltak a legnagyobb fiókák, Tatán pedig a legkisebbek. Utóbbi helyszínen két elpusztult kisgólyát is találtak. A környei fészek teljesen üres volt, pedig 1-2 héttel korábban még voltak benne fiókák. Több fészekből került elő szemét és bálamadzag, amelyek szerencsére még nem okoztak sérülést a fiókáknak. Június végén Szőnyben öt fiókát gyűrűztek meg, a Vásártéren található fészekben. Bátky Gellért természetvédelmi őr akkor lapunknak elmondta, a költési év azért volt ilyen sikeres, mert a gólyák hazaérkezése Afrikából zökkenőmentes volt, folyamatos déli szél segítette hazatérésüket, így jó kondícióban jöttek vissza. A csapadékos időnek köszönhetően itthon is ideálisak voltak számukra a körülmények.
A becslések alapján 12–13 ezer gólyafióka repülhetett ki 2024-ben Magyarországon. Ez a költőpárok alacsonyabb száma miatt csak a sokéves átlagnak felel meg, a korábbi nagyobb állomány egy gyengébb évben is több fiókát repíthetett összességében. A fiókaszám átlagos értéke önmagában azt sem jelzi, hogy a kirepült fiókák milyen kondícióban vágnak neki az önálló életnek. Sok tényezőtől függ, hogy megérik-e az ivarérettséget jelentő 3-5 éves kort. Mindez egyrészt figyelmeztetés is, hogy vannak feladataink a gólyavédelem terén (táplálkozóhelyek megőrzése, fészkek védelme, áramütések megelőzése stb.), másrészt bizakodásra is alapot ad, hogy elegendő utánpótlást jelent ahhoz, hogy a következő években se csökkenjen gólyaállományunk.
Mint arról a nyár elején már beszámoltunk, az MME immár 16. alkalommal rendezték vármegyénkben a fehér gólyák meggyűrűzését.
Vármegyénkben például Bokodon számos hasznos és érdekes információt is hallhattak a gólyák életéről, fészkelési szokásaikról. A fiókák általában június 10. és 15. között érik el azt a kort, amikor már gyűrűzhetőek, de ez egy-két héttel akár el is csúszhat, ez nagyban függ a kora tavaszi időjárástól. A tapasztalatok alapján jellemzően 3-5 madarat nevelnek fel a szülők, akik miután megtanultak repülni akkor sem hagyják el az első otthonukat. Július első felében repülnek ki először a fészekből, amikor a szülők bevezetik a kicsiket a nagybetűs felnőtt élet rejtelmeibe. Ahogy a kis fehér gólyák megnőnek, egyre nagyobb távokat tesznek meg, így lesznek képesek arra, hogy ősszel elrepüljenek a messzi Afrikába.
