2 órája
Interaktív fotók: mutatjuk mennyit változott a csatkai zarándokhely közel 40 év alatt
A csatkai szentkút, nem csak keresztény, de a cigány kultúra számra is fontos zarándokhely. Akkor és most sorozatunkban most megmutatjuk, mennyit változott a csatkai zarándokhely csaknem 40 év alatt.
Akkor és most sorozatunkban egy-egy interaktív fotóval mutatjuk meg Komárom-Esztergom vármegye ismert helyszíneit, épületeit. A képek mellé pedig rövid helytörténeti áttekintést is adunk.
Forrás: fortepan / Cseriti, Flajsz Péter / 24 óra
Ahogyan a bucsujaras.hu is megírta, Csatka, a Bakony keleti szélén található település, Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. A faluban egykor pálos kolostor működött, amelyet először 1357-ben említenek írásos források. Kont Miklós nádor alapította, és a kolostor virágzása a mohácsi vész utáni időszakban ért véget. Valószínű, hogy Szentkútjánál is megépült egy kápolna a középkorban, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak.
A jelenlegi, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolnát 1862-ben építette báró Fiáth Ferencné a Szentkút közelében, Csöbönyei József harmadrendi testvér közreműködésével, aki itt remetekunyhóban élt.
GALÉRIA: Arcok a csatkai cigánybúcsú forgatagából (Fotók: F.P.)
Fotók: Flajsz PéterBár a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik a feljegyzések, van tudomásunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról, amely 1792-ből való. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás és bénaság gyógyítására alkalmas. A zarándokok régen és napjainkban is korsókban és üvegekben viszik haza a forrás vizét az otthon maradottaknak.
GALÉRIA: Zarándokok ezreit vonzotta Szűz Mária a csatkai cigánybúcsúba (Fotók: F.P.)
Fotók: Flajsz PéterAz utóbbi évtizedekben Csatka népszerű kegyhellyé vált, ahová éjjelente a búcsúsok ájtatoskodni járnak a templomba. A misék magyar és német nyelven zajlanak, sőt, a helyszín a hazai cigányság számára is országos jelentőségű búcsújáró hellyé vált, ahol cigány nyelvű prédikációkat is hallgathatnak. Különösen sokan érkeznek a dél-szlovákiai magyar falvakból az utóbbi időszakban.
Csatka építészeti szempontból jelentős műemléke a falusi plébániatemplom, amelynek egyes részei a XIV. századi pálos templomból maradtak fenn. A szentély falába 1516-ban Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírkövét falazták. A középkori templom és kolostor faragott kövei sok helyi házba beépültek.
Akkor és most sorozatunk további részei:
Képes történelem podcast-sorozatunk is kihagyhatatlan!
