Legyünk emberebbek a Rolit felrúgó karateedzőnél! Nem lesz nehéz...

A Hungaroring nagy sztárja nem is Piastri, Lando Norris, Verstappen vagy Lewis Hamilton, netán Brad Pitt volt, hanem egy nyolcéves kisfiú. Roland. Roli olyan, mint a legtöbb kisgyerek. Van, amitől fél, van, amit szeret, szenzoros érzékenysége is van, szégyelli magát, ha bajba kerül, még ha nem is a saját hibájából. Mégis, Roland most a hírekben szerepel. Miután Agócs Tibor, egy karateedző felrúgta őt egy szolnoki kalandparkban. 

Erre semmilyen körülmények között nincs mentség. És az is szép, hogy most sokan állnak a kisfiú mellé. Biztosítják a szeretetükről, akár látatlanban, a távolból is, élményeket adnak neki (lásd a Forma-1-es látogatás), hogy kiheverje azt a minden bizonnyal megrázó és megalázó helyzetet, amikor egy felnőtt, visszaélve minden testi (szellemiről felesleges írni) a szó szoros és átvitt értelmében is belerúgott. 

Jó lenne, ha minden bántalmazott gyerek megkapná azt az odafigyelést, amit most Roland. De sokukat nem karatedzők bántják, hanem a társaik, szüleik, sokszor láthatatlanul. És jó lenne, ha az edző, Agócs Tibor megkapná a méltó büntetését. A törvény által, ahogy azt a Magyar Nemzet ki is derítette, milyen büntetés várhat rá. Elhatárolódva tőle. Nem verést ígérve, nem „kihívva a hóra”. 

Ezt a kocsmai stílust hagyjuk meg neki. Mert az biztos nem segít, ha egy bántalmazásból szemet-szemért ügyet csinálunk. Legyünk emberebbek nála. Nem lesz nehéz, alacsonyra tette a lécet, és még le is rúgta. Mutassuk meg a Rolandoknak is, hogy lehet erőszak nélkül is elítélni az erőszakot!