A magyar népmesékből is ismert aranyszőrű paripák látogatnak el vármegyénkbe

Türkmenisztánból származó, akhal-teke fajtájú, sztyeppei lovak szemléjét és Európa Bajnokságát rendezik július 12. és 14. között Bábolnán - tájékoztatta az MTI-t az Akhal Teke lótenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke.

Nyéki József elmondta, az eseményre csaknem ötven lovat neveztek, tisztavérűeket és félvéreket. Az állatokat egy háromtagú zsűri pontozza, kézen vezetés közben lépésben és ügetésben, valamint mozgás közben, vágtával kiegészítve.

A Türkmenisztánból származó akhal-teke fajta a világ egyik legősibb kultúrlófajta

A türkmén ló mai leszármazottja. Nevét tenyésztőikről, a türkmén teke törzsről és tenyészhelyéről az Ahal-oázisról kapta.
A fajta a táplálék- és vízhiányos félsivatagi környezetben alakult ki, a zord körülmények miatt vérvonalát a legellenállóbb egyedek örökítették, a türkök nemzeti kincsként tekintenek rá. 

Teljesítőképességére jellemző, hogy 1935-ben egy csoport türk Asgabattól Moszkváig 4800 kilométert lovagolt velük 48 nap alatt, ebből három napot víz nélkül mentek, mert nem volt forrás a környéken. 

Az akhal-teke lehet magyar népmesék aranyszőrű paripája, ugyanis egyik jellegzetessége az aranyló szőr. A szálak közepe majdnem átlátszó, szinte optikai szálként viselkedik, így a lovat fémes ragyogású szőr fedi. Az akhal-teke lovak populációja igen kicsi, mintegy 1500 törzskönyvezett példányt tartanak nyilván Közép-Ázsiában, Magyarországon mintegy 100 ló lehet. Tisztavérű tenyésztésükkel a Miskolc melletti Mahócán, a Bükki Nemzeti Park határán, Kecelen és Ópusztaszeren foglalkoznak.