Kiss királyfi májustól bemutatkozik Tatabányán

– Az előző színházi szezonban két bemutatót jegyeztél, egyet Szarvason, egyet Budapesten. Mi jellemzi az idei évadot?

– Egyetlen szóval: mesés! Úgy hozta a sors, hogy mindhárom szövegkönyv, amin dolgozom, elsősorban a gyerekeknek szól. Halász Levente gödöllői szerző Barna Barbara című történetének színpadra alkalmazására még a nyár folyamán kaptam felkérést. A történet az ismeretlen megismeréséről és elfogadásáról szól. Egy magyar anyától származó kislány az édesapja elvesztése után hazatér az USA-ból egy itthoni kisvárosba. Színesbőrű, ezért nem mindenki fogadja jó szívvel. A zenés játékot várhatóan ősszel tűzi műsorára a Művészetek Háza.

A következő munka egy interaktív zenés játék, a Kiss királyfi vándorútja. Január első napjaiban kezdtük próbálni Tatabányán. Kimondottan Tóth Zsóka karakterére írtam, ő lesz a mesélő, az összes többi szerepet pedig a közönség tagjai játsszák majd. A zenében Ocskai Gabriella, instruktorként Sugár Gabi segít. A két alsó tagozatos osztály közreműködésével életre kelő történet egy filozófiai utazás: küzdelem a döntésekkel, a lustasággal, a csüggedéssel. Bizonyos értelemben a Szépítő szivárvány című előadásunk folytatása lesz.

A harmadik történt a fővárosi Batyu Színházzal közös együttműködés. A témája a Tatai-medencéből indul, és megjelennek majd benne a Fényes-forrás legtöbbet locsogó békája, egy Tatán időző vadlúd és a bányászokat megtréfáló vakond. A társulat meghatározó tagjaival évtizedes kapcsolat köt össze minket, először 2016-ban vetődött fel, hogy dolgozzunk együtt.    

– A munkát illetően jelen időben fogalmaztál…

– Egy szövegkönyv folytonosan változik a bemutatóig - s néha még azután is. A színház közös munka: a rendező és a szereplők ötletei is megjelennek benne. Igazodunk a közönség reakcióihoz, a külvilág eseményeihez, beépítünk újonnan létrehozott elemeket. Néha megnézem, mi volt az első változat, és nemegyszer meglepődöm rajta…

– Kiss királyfi vándorútja esetében melyek ezek a változások?
– Eddig az a legmarkánsabb, hogy eredetileg jóval hosszabb Csiga-vers szerepelt a szövegben. Kipróbáltuk, és egyértelműen látszott, cserélni kell. Írtam egy rövidebbet, a Csiga indulót. Külön büszkeség, hogy Hanna lányom ezzel nyert második díjat a Jázmin iskolai versmondó versenyen.

– Nem túl kockázatos a darab szinte minden szerepét kisgyerekekre bízni?

– Nem vagyok híve a kockázatmentes színháznak. És ne feledjük: a gyerekek a legtöbb felnőttnél többet tudnak a játékról. Részben az inspirált a darab megírásakor, hogy kísérletezhetünk a közönség bevonásával. Tizennégy-tizenöt szöveges szerepet tervezünk, és ígérem, senki nem fog kimaradni, aki játszani szeretne.

– Mi inspirált még?

– Elsősorban Tóth Zsóka lénye. Már akkor fölkaptam a fejem, amikor az előző darabunk olvasópróbáján, a házunk pincéjében meghallottam a hangját. Tiszta artikuláció, jellegzetes hang, tökéletes hangsúlyozás. Hogyhogy nem dolgoztunk még együtt? És az nem lehet, hogy ne folytassuk. Egyértelmű, hogy az új szövegkönyv köré épül. Igyekszem beemelni az általa javasolt szövegmódosításokat, vagy éppen meggyőzni őt valamelyik mondat vagy fordulat érvényességéről. Ez az előadás kemény, fegyelmezett munkát igényel majd, ugyanakkor könnyed jutalomjátékot kínál egy kivételes művésznek. Azon vagyunk, hogy különleges élményt adjunk a nézők számára.   

– Általános iskolások számára készül?

– Mindenki átérezheti, akiben él a gyermek. Nem csupán nézni jönnek: megélhetik, alakíthatják és tovább színezhetik Kiss királyfi történetét. Egy hétköznapi hősét, akik némi bátorsággal, nyílt szívvel, figyelő szemmel mi magunk is lehetünk, vagy lehetnénk.