Barlangászat

2024.05.15. 13:51

Visszatért otthonába a különleges gipszképződmény

Csodák mindig is voltak, vannak és lesznek, melyre ezúttal a Sátorkőpusztai-barlang szolgált remek példával. Fél évszázad után térhetett haza egy látványos gipszképződmény, melyet a barlang látogatói is megcsodálhatnak a jövőben.

Walczer Patrik

Még csak májust írunk, de a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) szempontjából az idei esztendő minden bizonnyal különlegesnek számít. A szervezet is hírt adott a közelmúltban arról, hogy a gondozásukban lévő Sátorkőpusztai-barlangba visszakerült egy olyan különleges kristály, egy gipszképződmény, amelyet mintegy ötven évvel ezelőtt vittek el onnan.

Csodák mindig is voltak, vannak és lesznek, melyre ezúttal a Sátorkőpusztai-barlang szolgált remek példával. Fél évszázad után térhetett haza egy látványos gipszképződmény, melyet a barlang látogatói is megcsodálhatnak a jövőben.
A látogatók is megcsodálhatják a hazatért gipszképződményt.
Forrás: Varga Edit

Lieber Tamástól, a BEBTE elnökétől megtudtuk, hogy 1946-ban fedezték fel a Sátorkőpusztai-barlangot, onnantól látogatták a gyűjtők, akik vagy szervezetten vagy vandál behatolás nyomán jutottak be az üregekbe. A „kristálybarlang” elnevezés jó hívószó volt, az 1950-es évek elejére a pusztítás mértéke elérte a 70 százalékot. A gyűjtők nyilvánvalóan nemcsak az üledékben kerestek leesett darabokat, hanem a falakról is törtek le ezt-azt. A felfedezés idején készült képeken – sajnos nem maradt belőlük sok –, jól látszik, hogy milyen volt a nagyterem, több azokon még szereplő képződmény helye ma is jól beazonosítható.

Csodák mindig is voltak, vannak és lesznek, melyre ezúttal a Sátorkőpusztai-barlang szolgált remek példával. Fél évszázad után térhetett haza egy látványos gipszképződmény, melyet a barlang látogatói is megcsodálhatnak a jövőben.
Különleges, látványos kristály tért vissza öt évtized után.
Forrás: Varga Edit

– A gyűjtés a későbbiekben sem hagyott alább, még ha kisebb mértékben, de az 1980-as évekig folytatódott. Sajnos az idelátogató barlangászok is sok mindent elvittek. A természetvédelem még gyerekcipőben járt, nem igazán tulajdonítottak ennek jelentőséget. Az 1970-es évek elején a tatai barlangkutatók is elvittek néhány dolgot, hogy azt egy általuk létrehozott kiállításba helyezzék. A tatai Magyary Zoltán Művelődési Központ aulájában körülbelül 30 évig volt látható az anyag – mondta.

Precedens nélküli a visszaszállítás

Lieber Tamás tudomása szerint nem volt még példa arra Magyarországon, hogy barlangokba onnan kivitt képződményeket visszavigyenek. Ez logikus is, ha úgy nézzük, hogy ha tudnánk is, hogy pontosan honnan származnak, eredeti helyükre már nem lehet visszaragasztani őket. A Sátorkőpusztai-barlangban rengeteg látványos képződménytöredék van, így ennek az agyar formájú gipsznek is helyet tudtak találni. Az említett barlang talán legjellegzetesebb képződménye a gipsz: léteznek ott gipszoszlopok, de van apró gipszvirág is, a falakat gipszkéreg és gipszhártya borítja. Az említett típus viszont már sehol sem lelhető fel, vélhetően különleges formája és relatíve kis mérete miatt gyűjtötték.

Visszatért eredeti helyére a gipszképződmény

A visszaszállításról szóló sajtóközleményben is szerepelt, hogy a tatai Vaszary Iskola felújítása miatt a központ átmeneti otthont adott néhány osztálynak. Ezért a tatai Megalodus Barlangkutató és Geológus Szakcsoport tulajdonában lévő országos lelőhelyű ásvány- és ősmaradvány-gyűjtemény védelme érdekében, továbbá a kiállítás felújításának, átalakításának és takarításának céljából a szakcsoport és a tatai Kuny Domokos Múzeum egyeztetést kezdett.

Csodák mindig is voltak, vannak és lesznek, melyre ezúttal a Sátorkőpusztai-barlang szolgált remek példával. Fél évszázad után térhetett haza egy látványos gipszképződmény, melyet a barlang látogatói is megcsodálhatnak a jövőben.
Együttműködés keretében került vissza a gipszképződmény a barlangba.
Forrás: Varga Edit

A több éves jó kapcsolatra és szakmai együttműködésre alapozva döntöttek úgy a felek, hogy a csoport ajándékaként a múzeum természettudományi kollekciójába kerül a gyűjtemény. Tavaly, a tatai kiállítás bontása után a BEBTE tagjai felvették a kapcsolatot a múzeummal, a párbeszédből egy sikeres együttműködés bontakozott ki. Kürthy Dóra geológus, az intézmény igazgatóhelyettese ellátogatott a Sátorkőpusztai-barlangba és elkezdődött az egyeztetés az elefántagyarra hasonlító gipszképződmény visszaszállításának lehetőségeiről. Ő kereste meg a szakcsoportot és teljes egyetértésben megkezdték szervezni a képződmény szállítását, kiállítását a Sátorkőpusztai-barlangba.

A BEBTE elnöke úgy véli, hogy a kristály hazatérése azért is fontos, mert eredeti környezetében, keletkezésének helyén mégiscsak nagyobb értéket képvisel, mint egy múzeumi közegben.

Látogatók is láthatják a gipszformát

A szervezet célja, hogy látogatóik is megtekinthessék a hazatért gipszképződményt, ezért eleve olyan helyre tették, ahol azt meg tudják mutatni. Talán ez is hozzásegíti őket és a barlangászokat ahhoz, hogy a Sátorkőpusztai-barlang egykori, eredeti állapotáról pontosabb képet alkothassanak. A BEBTE próbált felkutatni más, elvitt képződményeket is. Például a Természettudományi Múzeumban lévő, 1959-ben begyűjtött sátorkői anyagot is láthatták és ismerik a Tatára vitt többi képződményt is. Ezek azonban olyan képződmények, amelyekből ma is tucatszámra találunk a barlangban, sérülékenységük miatt sincs értelme a szállításnak. A gipszagyar visszakerülését egyedisége és relatíve könnyű szállíthatósága miatt kezdeményezték.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában