A zsidó családok sorsa is jól mutatja az izraelita felekezetű nép történetét - PODCAST

A zsidóság letelepedéséről, majd a MÁK Rt-ben betöltött szerepükről tett említést. Kiemelte, hogy Felsőgallán a második világháború kitöréséig milyen szerepet töltöttek be a kereskedelemben, a város elődtelepüléseinek életében. A tatabányai zsinagóga történetéről is szólt, amelynek létrejöttét közadakozás is segítette, majd bombatalálat érte, és a háború után széthordták az épület tégláit. 

A vészterhes időszakról a deportálásról is szólt. Kiemelte: egy zsidó családok sorsa is jól mutatja az izraelita felekezetű nép történetét. 
Simonik Péter tanulmányait végezte a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola általános szociális munkás, valamint az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének szociálpolitikus szakán, majd szociálpolitikai szakterületen szerzett tudományos fokozatot. Doktori disszertációját „Szociális érzékenység vagy gazdasági érdek? Munkásjóléti intézmények a magyar bányaiparban a két világháború között” címmel, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vállalati jóléti politikájáról írta. 

Dolgozott a tatabányai Családsegítő Szolgálatnál, mint szociális munkás, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ Humán Szolgálatánál, mint rehabilitációs tanácsadó, majd a magyar szociális felsőoktatás különböző intézményeiben lett oktató, elsősorban szociálpolitikai és társadalomtörténeti tárgyakat oktat. Emellett 2005-2008 között Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárának levéltárosa és igazgató-helyettese is volt. 

Jelenleg a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense. Kutatási területe a szociálpolitika hazai története (a MÁK Rt. vállalati jóléti politikája, a közegészségügy fejlődése), valamint Tatabánya 19-20. századi története. Több mint egy évtizede kutatja a tatabányai zsidóság történetét. 

Helytörténeti kutatóként még 2008-ban kezdett hozzá az elődtelepüléseken élt izraelita felekezetű népességről szóló levéltári dokumentumok, valamint egyéb források feltárásának, így született meg 2017-ben a gazdasági és társadalmi szerepvállalásukat bemutató Szénporos emlékkavicsok című könyve. Majd 2020-ban jelent meg a Számlálatlanul. Zsidó családtörténetek Tatabánya elődközségeiből című kötete, amelyben kilenc Tatabánya elődközségeiből származó zsidó család bemutatásán keresztül tárja elénk az 1896 és 1945 között történéseket.Több évtizedes helytörténeti kutatómunkáját a Komáromi Zsidó Hitközség elismerése mellett és a Kehila Haver-díjjal, és a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által adományozott Solymos Mihály-díjjal ismerték el. 

Podcast-csatornánkat az Apple-termékeiden bárhova magaddal viheted. Kövess minket ott, vagy a Spotify-on!