2022.09.06. 15:33
Madármegfigyelésre felkészülni: 800 oldalas atlasz segít megismerni a tatai tó vendégeit is
Az új, hiánypótló kiadványt Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjével vettük górcső alá.
A tatai Öreg-tó három kontinenst is érintő vonulási csomópontnak számít
Forrás: 24 Óra
Fotó: Zantleitner Ingrid
Nemrégiben nyomtatott formában is megjelent az MME Madártani Atlaszának második, javított és kiegészített kiadása, melyből számos érdekességet megtudhatunk a hazánkban élő, illetve itt telelő fajokról. A mintegy 800 oldalas, ajándéknak sem utolsó kötet iránt nagy az érdeklődés, így ebben az esetben nem állja meg a helyét az a kijelentés, miszerint „nincs már igény a nyomtatott könyvekre”.
– Az első kiadás a 2019-es év végéig hazánkban természetes módon előforduló 420-féle fajt mutatja be. Tavaly év végéig dolgoztunk a második változaton, amelybe további négyféle madár került bele – árulta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, aki itt le is szögezte: alig van köze a globális felmelegedésnek ahhoz, hogy új fajokat figyeltek meg itthon, és abból sem lehet következtetéseket levonni, hogy a zöld gyurgyalagnak tavaly volt az első, idén pedig a második előfordulása.
Csak 15-30 év távlatából lehet megmondani, hogy a klímaváltozás miatt változott-e esetleg a vonulási és költési viselkedés, megjelentek-e új fészkelő fajok.
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a tapasztalt madarászok számára a megfigyelésekhez minimum 10-15 év, sok esetben külföldön is gyarapított, pusztán könyvekből nem megszerezhető tudásra van szükség.
A változó élőhely és betegség is közrejátszik
A laikusok gyakran mondják, hogy évek óta alig látnak madarat a lakóhelyükön, bár ezek az észrevételek jelzésértékűek lehetnek, szakmai szempontból nem lehet rájuk alapozni. Orbán Zoltán szerint az életmódváltozás, a civilizáció negatív hatásai, valamint a nagyüzemi mezőgazdaság az élőhely megsemmisítésével, kemizálásával hozzájárulhat egyes fajok „eltűnéséhez”.
Tavaly ősszel jelent meg a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács európai irodájának egy összefoglaló elemzése, melyből kiderül, hogy az Európai Unióban a házi verébállomány összeomlott, 50 százalékkal csökkent a példányszám. 1980 óta a tagállamokban összesen 600 millió madárral van kevesebb.
– hangsúlyozta a szóvivő.
Tény, hogy nem minden faj egyedszáma csökken, az örvös galamb állománya a kontinens jelentős részén stabil, a feketerigóé pedig jelentősen nőtt. Eközben az MME sok olyan visszajelzést kap, hogy Budapest környékéről eltűntek a feketerigók. Mindennek számos oka lehet és az 5G-sugárzás, valamint a macskák helyett sokkal inkább különböző betegségekre kell gondolni.
Orbán Zoltán egy érdekességre is felhívta a figyelmünket: Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és már a következő évben drámaian csökkent az agrárterületeink madárvilága, melyek populációja a tagság előtt stabil volt. Amíg Nyugat-Európában 60 év alatt csökkent 60 százalékkal az említett helyeken a madárpopuláció, addig itthon 15 év alatt következett be a 30-32 százalékos csökkenés.
– Az Európai Unió agrártámogatási rendszere arra ösztönzi a gazdákat, hogy minden négyzetmillimétert megműveljenek. Tény, hogy egy napsütötte réten növény- és állatfajból mondjuk ötszáz, addig egy búzamezőn kis túlzással két-három faj él – szögezte le.
Számos madárral találkozhatunk
A kiadvány a fajokról egyenként szöveges ismertetőt ad, számos ábra és térkép is van a kötetben. Megtudhatjuk, hogy például a Kazahsztánban és Dél-Oroszországban fészkelő lilebíbic esetében a megfigyelések az alföldre koncentrálódnak, de megyénkben is volt már előfordulás. Orbán Zoltán elmondta, hogy például a hajnalmadárnak a megyénkben a terepviszonyok miatt van klasszikus telelőhelye, ez a faj ugyanis kedveli a nyílt sziklafalakat, kőbányákat. Ugyanakkor nem lehet kifejezetten olyan madarat mondani, amelyet csak nálunk figyeltek meg.
– Ha van is ilyen, elképzelhető, hogy akkor az olyan faj lehet, amelynek van egy-két megfigyelése Magyarországon, és pont Komárom-Esztergom megyében találkoztak velük a szakemberek. De ez ilyen szempontból nem írható valamilyen speciális élőhelyi dolog hátterére vagy javára, inkább arról van szó, hogy a megyében igen nagy számmal vannak professzionális madárértők, madármegfigyelők, akik sokat vannak kint terepen – mutatott rá.
Segítheti is a munkát
Az említett kiadvány a Madáratlasz Program (2014–2018) és a Mindennapi Madaraink Monitoringja (1999–2018) adatai alapján készült, de tartalmazza, hogy a ritkaságnak számító fajoknak hol voltak ismert megfigyelései. Az ajánló szerint a térképeket nemzetközi szinten kiemelkedő modellezéssel készítették el, melyek a grafikonokkal és a hatvannégy szerző által készített fajleírásokkal együtt átfogó és pontos képet adnak a magyarországi madárfajokról. Az első kiadást online változatban is elérhetjük.
A második, javított és kiegészített változatban az időközben beérkezett adatok alapján pontosították az adatokat. A könyvben angol nyelvű összefoglalók és képaláírások találhatók, így a külföldiek számára is kellőképpen érdekes lehet. A kiadvány nem madárhatározó, hanem egy lexikonjellegű kézikönyv, amely nagy segítséget jelenthet kutatóknak, nemzeti parkok munkatársainak is. Sőt, aki természetismereti versenyekre vagy egyetemi tanulmányai során vizsgákra készül, annak szintén hasznos lehet a könyv.
Hozzátette: a tatai Öreg-tó nagy vizes élőhely, hiszen eurázsiai, afrikai, vagyis három kontinenst is érintő vonulási csomópontnak számít, így ez a helyszín remek lehetőséget ad megfigyelésre.
Orbán Zoltánnal arról is beszélgettünk, hogy az elmúlt mintegy 80-100 évben melegedett az időjárás, a tartós hóhatár északabbra tolódott. Ennek hatására például a búbos pacsirta is egyre északabbra jut el.
Száz évvel ezelőtt mondjuk Dél-Dánia és Közép-Németország, manapság pedig Észak-Dánia a faj fészkelő állományának legészakibb előfordulása. Akár megjelenik nálunk is a mediterrán térségben fészkelő kék kövirigó, a vörösfejű gébics is, de alapvetően a klímaváltozás ahhoz vezethet, hogy eltűnnek a kellemes időjárást kedvelő, ártérben fészkelő madarak.
