Tragikus korszakról mesélnek a feliratok az Igmándi erőd falán

A XX. század ’40-es éveiben a jobb sorsra érdemes komáromi erődrendszer falai sok borzalomnak voltak tanúi. Az 1944. októberi nyilas-hatalomátvétel után a Csillag- és az Igmándi erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen a megsemmisítő táborokba, majd 1945 májusától a Csillagerődben tartották fogva a volt nyilasokat, az új rend politikai foglyait, valamint a volt „volksbundistáknak” tartott sváb családokat. Parancsnoka az a kommunista Porkoláb János lett, akit fél évvel korábban ugyaninnen vittek koncentrációs táborba.

Az Igmándi erődben a nyugatról visszatért hadifoglyok szűrőtábora működött egészen 1949-ig. A falak közt fogva tartott emberek jelzéseket hagytak az utókornak, volt, aki a nevét, a dátumot és a szülőfaluja/szülővárosa nevét hagyta hátra, míg mások hirdették, hogy „Lesz még magyar feltámadás”.

– A 2018-as Hon-Napon a feliratokat tartalmazó folyosó közelében volt a Komárom utolsó helyőrsége című tárlatom kiállítóterme – fogalmazott Legát István.

– A rakodás alatt figyeltem fel ismét a feliratokra, noha tudtam, hogy ott vannak, mert gyerekkoromban nem volt bezárva az erőd, és sokat játszottunk ott. Ezenkívül édesapámmal is sokat jártam az erődbe, mert a körletekben volt annak a bútorboltnak a raktára, ahol dolgozott, én pedig sokszor elkísértem – fogalmazott.

– A Hon-Napokon rendszeresen nyíltak kiállításaim, ilyenkor sok fényképet készítettem, és találkoztam olyan emberekkel, akik a háború után itt éltek. Sikerült néhány régi fényképet is gyűjtenem ebből a korszakból. Emellett Bán Mártától kaptam segítséget – amit ezúton is nagyon szépen köszönök –, mert az Igmándi erődnek vannak a látogatók előtt lezárt helyiségei, ő ezekben a körletekben készített fényképeket – mondta el Legát István.