Tata hőseinek állítottak emléket +fotók

Napra pontosan 82 évvel a hadba indulásuk után avattak emléktáblát azoknak a tatai hősöknek az emlékére, akik hősiesen harcolva teljesítették haza iránti kötelességüket. Talán nincs is olyan család Tatán, akinek valamely szerette ne szállt volna vonatra 1942. november 4-én, a tatai vasútállomáson. A doni tragédia emléke előtt tisztelegtek most Tatán.

Tata vasútállomása épületének fala hétfőtől őrzi a 82 éve hadba vonuló tatai katonák emlékét. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség kezdeményezésére, a Honvédelmi Minisztérium, Tata önkormányzata és a Magyar Államvasutak támogatásával helyezték ki a fekete emléktáblát.

A doni tragédia Tata tragédiája is

A tábla ünnepélyes avatását november 4-én tartották, pontosan 82 évvel azután, hogy a közel hétszáz tatai katonát szállító vonat kigördült volna az állomásról. Gyerekek és feleségek búcsúztak szeretteiktől, akiknek többségét végül hiába várták haza.

Az ünnepségen többek között részt vett dr. Kancz Csaba főispán, Tóth István ezredes, a tatai dandár parancsnoka, illetve Michl József, Tata polgármestere is. A város vezetője arról beszélt, hogy ideje lenne az emberiségnek a múlt szörnyűségeiből tanulnia. Véleménye szerint ahhoz, hogy több, a háború emlékét őrző táblát ne kelljen avatni, a béke és a szeretet üzenetét kell a családokba, a közösségekbe és a világba elvinni. Az ünnepség után a résztvevők elhelyezték koszorúikat a doni hősök emléktáblája alatt. 

Kevesen tértek haza

A Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezred Tatán állomásozó 2. zászlóalja két hét után érkezett meg Kurszk környékére, majd 200 kilométeres gyalogmenettel érték el a doni védőállásban kijelölt helyüket. 1943. január 12- én Urivnál az orosz sereg sokszoros túlerővel áttörte a II. hadsereg arcvonalát. Mindössze egy 50 főnyi csoportnak sikerült 19-én hajnalban Polgár Sándor főhadnagy parancsnoksága alatt Kocsatovkára visszavonulnia, ahonnan a megmaradt katonákkal április végére érkeztek Ovrucsra, majd Komáromba vitték a túlélőket, és május 21- én érkeztek meg Tatára.