Sírva fakadtak a hívek a feldúlt, kifosztott templom láttán

Ahogy arról már beszámoltunk, csütörtökre virradóra vandál festménytolvajok öt Dorfmeister István oltárképet szakítottak le és loptak el a császári római katolikus templomból. A pusztítást és a lopást a helyi asszonyok vették észre, s bizony sírva fakadtak, amikor meglátták feldúlt templomukat.

A tragikus, megdöbbentő festménylopás után pénteken ünnepelni készül a falu: 17 órakor avatják fel a faluban kivégzett Wolmuth Ferenc plébános életnagyságú szobrát, amelyet halálának 90. évfordulójára állíttattak, és püspöki szentmisét is tartanak ez alkalomból. a készülődés és emlékezés közben is állandóan szóba kerül, hogy mi is történt a templomban csütörtökre virradó éjszaka.

A délutáni programokra már sütnek-főznek az asszonyok a plébánián. Ők mesélik el, hogy Sulyokné Marika fedezte fel a brutális festménylopást, amikor több hívő asszonnyal közösen szervezett takarítás miatt a templomhoz ért csütörtök reggel. Ő érkezett oda először; ki akarta nyitni az ajtót, de az nyitva volt. Azt hitte, már van ott valaki és takarít. Az asszonyok (akik nem sokkal később megérkeztek) annyira megdöbbentek, amikor meglátták a templomban heverő képkereteket, amelyekben egy nappal korábban még az értékes Dorfmeister-olajképek voltak, hogy sírva fakadtak. Azonnal a szomszédban dolgozó Bíró Tiborhoz, az egyházközség világi vezetőjéhez siettek. Ő értesítette a rendőrséget is.

– Valószínűleg nem helybéli követte el a lopást, de azt elképzelhetőnek tartjuk, hogy a festménytolvajnak segített valaki Császárról. Hogy ezt miből gondoljuk? A plébániáról hozták el a létrát és a gereblyét, amivel leszedték az oltárképet – magyarázzák az asszonyok.

Író Sándor plébános szerint nincs összefüggés a pénteki ünnep és a festménylopás között, hiszen ha valaki az ünnepet szerette volna megzavarni, egy nappal később, vagyis péntekre virradóra vitte volna el az oltárképeket.

– A festmények biztosítására nincs külön pénzünk, szerintem az ilyen értékes alkotásokat az államnak kellene biztosítania. Rendes riasztóra se volt pénzünk, pillanatok alatt hatástalaníthatták azt, ami van. Szinte fel volt kínálva a tolvajoknak a templom annak összes értékével együtt – fogalmazott keserűen a plébános.

A brutális festménylopás ellenére elsősorban ünnepelt pénteken a község: Wohlmuth Ferenc egykori plébános életnagyságú szobrát leplezték le. Az atya halálának kilencvenedik évfordulója adott apropót az ünneplésre; Wohlmuth Ferencet 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a hívei jelenlétében akasztották fel.

Író Sándor, három település, köztük Császár plébánosának elképzelése a szoboravatásról nyitott fülekre talált.
– Bármennyire gyászos esemény, identitást ad, hogy az atya vállalta hitéért a vértanúságot. Felkészült volt, nem rettegett. Még ő vigasztalta végig a híveket – eleveníti fel Író Sándor.

Ahogyan mondja: merész ötlet volt a szobor, de Illyés András budapesti szobrász első szóra vállalta a kő köztéri alkotás faragását. Ahhoz, hogy elkészülhessen, gyűjtést szerveztek, amely a mai napig tart, hiszen az alkotás teljes árát nem fizették még ki az alkotónak, aki így az összeg felét elengedte.

Dr. Pápai Lajos győri püspök – aki a vértanú plébános előtt tisztelgő szentmisét celebrálta – az esettel kapcsolatban elmondta: a közbiztonság romlásával egyenes arányban nőtt a templomkifosztások száma, véleménye szerint Császáron profi bűnbanda rabolt.