A PISA-teszt után: reakciók, kritikák és fejlődési lehetőségek

– A programban való részvétel megszeretteti a tantárgyakat a tanulókkal, illetve arra ösztönzi a diákokat, hogy ezirányú képzéseken tanuljanak tovább – mondta Lukácsné Zubor Zsuzsanna projektfelelős.

Emellett az Eötvös gimnáziumban 2001 óta sikerrel működik a hátrányos helyzetű gyermekek számára a Arany János Tehetséggondozó Program.

– Az ötéves képzés úgynevezett előkészítő, gazdagító évvel kezdődik, amelynek elsősorban az a célja, hogy a tanulók közötti szociális helyzetből adódó hátrányokat kiegyenlítse. A komplex oktatási programhoz kollégiumi nevelési terv is tartozik. Pályázati úton anyagi támogatást is nyújtanak a hátrányos helyzetűek számára az ECDL bizonyítvány, jogosítvány, nyelvvizsga megszerzéséhez is. Az Arany János programban számos kutatás van, amely megalapozza a tehetségfelmérést. Az öt év alatt a tanulók négy pszichológiai teszten vesznek részt, amely a kognitív képességeiket is méri.A PISA (Nemzetközi Diákteljesítmény-mérési Program) monitorozó jellegű felméréssorozat, amely a 15 éves tanulók alkalmazott matematikai, illetve természettudományi műveltségét és a szövegértési képességüket vizsgálja. Elsősorban a mindennapi életben használható tudást vizsgálja, illetve azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor, vagy hogy a fiatalok mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, ha ilyennel találkoznak.

A magyar diákok átlageredménye minden korábbinál jobban elmarad a fejlett országokétól. Szövegértésben például a résztvevő 35 országból csupán négy ország tanulói teljesítettek rosszabbul, mint a magyar gyerekek.

A magyar teljesítmény romlásánál még ennél is súlyosabb tendencia, hogy három év alatt drámaian megnőtt azoknak a száma, akik a minimumot sem képesek hozni. Az OECD friss mérése szerint a magyar diákok 27,5 százaléka nem rendelkezik az elvárható minimális szövegértési képességekkel sem, vagyis lényegében képtelenek kibogarászni egy szövegből a releváns információt.

Hat éve egyébként még csak a magyar tanulók 17 százalékának volt ilyen rossz a szövegértése. A hozzánk többé-kevésbé hasonló fejlettségű Lengyelországban a résztvevő tanulók 14 százaléka küzd ennyire alapvető szövegértési problémákkal.

A természettudományoknál is lényegében ugyanez a helyzet. A magyar diákok jó negyede, 26 százaléka, súlyosan alulteljesített a felmérésben. Három éve még csak 18 százalék tartozott ebbe a kritikus kategóriába, ami azt jelenti, hogy a tendencia az összes vizsgált ország közül nálunk a legrosszabb.
Matematikából a magyar 15 évesek 28 százaléka nem éri el a minimálisan elvárható alapszintet sem.

– Szerintem a PISA-teszt azt mutatja, hogy jelenleg nem a gyakorlati életre készítjük fel a gyerekeket. A tényleges tudásuk megvan, de nem tudják alkalmazni azt a gyakorlatban. Az eredményekből számomra az következik, hogy gyökeresen át kellene gondolnunk a módszertant, a felhasznált eszközöket és hogy hogyan foglalkoztatjuk a gyerekeket – mondja Tar József középiskolai tanár, egyben köznevelési szakértő. A kormány digitális oktatási stratégiája is ezt, azaz pedagógiai módszertani váltást fogalmaz meg. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha a pedagógus is komfortosan és eredményesnek érzi magát ebben a környezetben, ezért szükségesek számukra is a korábbiaktól eltérő továbbképzések. A tanár szerint az oktatási rendszer mellett a pedagógusképzésnek is át kell alakulnia, hogy a folyamat valóban eredményes legyen. Emellett véleménye szerint problémamegoldásra kellene megtanítani a gyerekeket.

– Én a csoportmunkára készíteném fel a mai diákokat, a projekt pedagógiát tartanám előnyösnek. Ne felejtsük el, hogy a mai fiatalok nincsenek könnyű helyzetben annak ellenére, hogy olyan világ veszi őket körül, amelyben karnyújtásnyira vannak az információtól. A digitális pedagógiának kell elterjednie még szélesebb körben és ha jól értelmezem a kormányzati döntéseket, akkor erre van is szándék. Nem feltétlen arra kell gondolni, hogy tabletet adjunk a kezükbe, hanem hogy készítsük fel őket a digitális környezetre. Amit csak digitális környezetben tudunk megtenni. Hiszen amint kikerülnek a munkahelyükre akár egyetem, akár szakképző intézmény után, egy ilyen világ fogja fogadni őket. Lesarkítva a dolgokat: együttműködésre kell sarkalni őket, hogy tudjanak csapatban dolgozni, arra ösztönözni őket, hogy az új információkat be tudják fogadni, fel tudják dolgozni, és hasznosítani is tudják a munkájukban. Szükséges, hogy az ezekhez szükséges kompetenciákat fejlesszük – vélekedik a pedagógus, aki az Innovatív Pedagógiáért Társaság alelnökeként is igyekszik megújítani a hazai oktatást.

– A programban való részvétel megszeretteti a tantárgyakat a tanulókkal, illetve arra ösztönzi a diákokat, hogy ezirányú képzéseken tanuljanak tovább – mondta Lukácsné Zubor Zsuzsanna projektfelelős.

Emellett az Eötvös gimnáziumban 2001 óta sikerrel működik a hátrányos helyzetű gyermekek számára a Arany János Tehetséggondozó Program.

– Az ötéves képzés úgynevezett előkészítő, gazdagító évvel kezdődik, amelynek elsősorban az a célja, hogy a tanulók közötti szociális helyzetből adódó hátrányokat kiegyenlítse. A komplex oktatási programhoz kollégiumi nevelési terv is tartozik. Pályázati úton anyagi támogatást is nyújtanak a hátrányos helyzetűek számára az ECDL bizonyítvány, jogosítvány, nyelvvizsga megszerzéséhez is. Az Arany János programban számos kutatás van, amely megalapozza a tehetségfelmérést. Az öt év alatt a tanulók négy pszichológiai teszten vesznek részt, amely a kognitív képességeiket is méri. -->