Európa jövőjéről is szó esett az MCC Feszten

Az MCC Feszt MOL nagyszínpadán Sebastian Kurz, az Osztrák Köztársaság volt szövetségi kancellárja, Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője, illetve Ján Figel, korábbi európai uniós biztos, az EIT igazgatótanácsának tagja beszélgetett angolul. A komoly, szaknyelv ismeretet igénylő angol szöveg megértésében tolmácsgép segített a résztvevőknek. 

Az MTI tudósítása szerint Orbán Balázs a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt kerekasztal-beszélgetésén a migrációs politikáról szólva kijelentette: elmúlt az ideológiai kérdések ideje, realisztikus megközelítésre van szükség. Ján Figel korábbi európai uniós biztos a reprezentativitás deficitjének nevezte, hogy az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakció nem kapta meg a neki járó vezetői pozíciókat, és ennek szerinte mindenképp lesz negatív következménye.

Komoly témák az MCC Feszten

Sebastian Kurz volt osztrák kancellár értékelése szerint a választások jobboldali eltolódást hoztak, de nem forradalmat. Hangsúlyozta, az, hogy a zöldek vesztették a legtöbb szavazót, jelzi, hogy az emberek egyre kevésbé támogatják a woke mozgalmat, azt, ahogyan a zöldek az éghajlatváltozás ellen küzdenek és a szabad megnyilvánulást ellehetetlenítő cancel culture-t.  Azt is mondta, a legfelső uniós vezetésen ugyan ez nem látszik, de a politikai állásfoglalások terén nagyon sok minden változott az utóbbi időben, elsősorban a migrációs politikában. Míg 2015-ben szélsőjobboldali álláspontnak számított, ha valaki a határok megvédéséről beszélt, ma még baloldali politikusok is mernek állást foglalni a határvédelem mellett. Orbán Balázs erre reagálva leszögezte: lehet, hogy a szavak változtak, de a tettek nem, hiszen Magyarországot az Európai Bíróság korábban példa nélküli összegű bírsággal sújtotta éppen a saját, egyben a schengeni határokat védő migrációs politikája miatt. 

Az ukrajnai háború hatása

Orbán Balázs értékelése szerint az Európai Parlamentben az elmúlt időszakban zajló folyamatok hátterében az ukrajnai háború van. Az egész európai hatalmi struktúrát a háború szempontjából menedzselik. A brüsszeli elit fenn akarja tartani elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett nemcsak pénzügyi, de katonai szempontból is. Az összes nagy európai képviselőcsoport nyilatkozatot kellett tegyen a háborúbarát politika mellett, akik pedig erre nem voltak hajlandók, azokat megpróbálták sarokba szorítani. De a patrióták politikai kiközösítése, a "cordon sanitaire" le fog omlani, ha az Európán kívüli világ elkezd megváltozni, elsősorban akkor, ha Donald Trump lesz az amerikai elnök. 

A békét kell erősíteni 

Ján Figel arra figyelmeztetett: Európa a háború következtében egyre megosztottabb, és a megosztott Európa gyenge. Mindeközben egyre inkább fenyeget a háború eszkalációja. Közép-Európának a maga sokszínűségével, háború- és megszállástapasztalatával a békén kell dolgoznia a saját, de különösképp a szenvedő Ukrajna érdekében. A békekeresés tendenciáját kell erősíteni - szögezte le, megjegyezve ugyanakkor, szkeptikus a tekintetben, hogy az igazság fog győzedelmeskedni.

Sebastian Kurz szerint noha az ukrajnai háború esetében nem létezik könnyű megoldás, egyszerű válasz, biztosan jobb megpróbálni nyitva tartani a diplomáciai csatornákat, mint feladni azt.

Orbán Balázs szintén a kommunikációs csatornák helyreállítását jelölte meg első lépésként a béke felé vezető úton. Jelezte: Orbán Viktor békemissziója során egyértelművé vált, hogy mindkét fél elkötelezett a saját céljai elérése mellett, és nem fogják feladni azokat. Ezért külső segítségre van szükség, és az unió felléphetne ilyen erős hangú segítőként, ha egységes lenne. Kitért arra is: kétféle konfliktus létezik. Az egyik olyan, mint a második világháború, amikor volt egy győztes és egy vesztes oldal, és a győztesek diktáltak, a vesztes félnek pedig el kellett fogadnia a békefeltételeket. A konfliktusok többsége azonban nem ilyen. Többnyire a háborúzó fél egyikének elege lesz és kimondja, hogy készen áll kompromisszumot kötni. Ilyenkor először a kommunikációs csatornákat kell helyrehozni, és  beszélni kell egy rövid távú tűzszünetről. Nagyon sok tűzszünet összeomlik, de mindig van lehetőség újra megteremteni. És az újabb hetek újabb lehetőségeket teremtenek megvitatni a legfontosabb kérdéseket.

Sebastian Kurz meglátása szerint Európára és az Amerikai Egyesült Államokra a világ többi részén egyfajta példaként tekintenek, amit jó lenne lemásolni. Ugyanakkor ennek oka nem a nyugati demokrácia, sokkal inkább a gazdasági sikerei. Ha tehát Európa elveszti gazdasági sikereit, politikai modellje is sokkal kevésbé lesz vonzó a világ több része számára.