Harmadik kiadásához ért a Babits-antológia

G. Tóth Franciska elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy miként az előző Babits-antológia-kiadásoknál, úgy itt is értékes méltató írások kerültek a könyv végére, ez esetben többek mellett Dr. Kenyeres Zoltán Széchenyi-díjas irodalomtörténész professzor írása. Ebben többek között a professzor leírta: „Babitsra úgy gondolunk, mint egy nagy irodalmi vezérre, a Nyugat szerkesztőjére, a Baumgarten alapítvány urára, akitől tartottak a társai és akinek fiatal írók hada kereste a kegyeit, és jaj volt annak, aki nem viselkedett elég tisztelettudóan. Valójában vékony dongájú, gyenge fizikumú ember volt.” 

A professzor szerint Babits betegségeivel való küzdelmei idején, a különféle egészségügyi intézményekben való kálváriajárása alatt készült el a költő Weöres Sándor szerint legszebb verse, mely természetesen megtalálható a könyvben. G. Tóth Franciska azt is elmondta, hogy a könyv lenyomata annak az időszaknak, mely Babits Mihály 1924-es Esztergomba költözésétől indul, s amelyben számos vers és prózai írás készült Esztergomról. A beszélgetésben szó esett a költőfejedelem magánéletéről is, ahogy a város fölé magasodó Előhegyen, s azon belül is az ott megvásárolt villában éltek feleségével, Török Sophie-val, alias Tanner Ilonával és gyermekükkel, Ildikóval, no meg Ádáz névre hallgató kutyájukkal. 

E ponton derült ki, hogy Ilonának maga Babits adta ezt a költői álnevet, mégpedig Kazinczy Ferenc iránti tiszteletből, kinek feleségét hívták Török Sophie-nak. A muzeológus hozzátette: az egyik legismertebb királyvárosról szóló Babits-vers a Dal az esztergomi bazilikáról, melyben a szerző többek között ezt írta: „Rossz föld, de megterem itt legalább a csend virága, nyugtató lótuszom, s odalent kertem az egész táj, hol óriás csiga kétszarvú dómjával e bölcs bazilika. De túl már cseh határ... Idegen katonák s szuronyos szólamok szorítják a Dunát, mely ma friss ér helyett zsibbasztó pántlika: áldástalan nézi a hűs bazilika.” G. Tóth Franciska kiemelte, hogy a könyvben emellett olyan ikonikus művek kaptak helyet, mint az Ádáz kutyám, a Szent István városa című versek, valamint az Esztergomi séta című és a Szent király városa című riportok is.