Több százan mutatták meg tudásukat a néptánc és népzene ünnepén Tatabányán +fotók, videó

Tizenkét táncegyüttes tizenhat produkcióját láthatta a közönség az idei, tizedik Koreográfus versenyen, amelyet az Alapítvány Tatabánya Tánckultúrájáért, a Bányász Táncegyüttes, valamint a Vértes Agorája szervezett.

– Tíz évvel ezelőtt, amikor ezt létrehoztuk, még egy hiánypótló fesztiváltípusnak indult, mert akkor az országban nem volt koreográfus verseny – kezdte Emmer Róbert, az alapítvány kuratóriumának elnöke, a Bányász Táncegyüttes igazgatója, aki kiemelte:

– Két kategóriában lehetett nevezni: autentikus néptánc, illetve tematikus, azaz táncszínházi kategóriákban. Elsősorban a koreográfusok mérettetik meg magukat, de együttesi díjakat, vagy akár szólótáncosi, illetve zenei szerkesztési díjakat is osztunk ki. A fesztivál nemzetközi, Felvidékről és Erdélyből is szoktak érkezni.

Ezúttal is így történt, a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Pozsonyból érkezett, ráadásul nem először jártak ezen a versenyen.

– Györgyfalvi és mérai táncok egyvelegével készültünk most. Nagyon szívesen járunk vissza Tatabányára, jók az emlékeink és mindig baráti a hangulat – hangsúlyozta Füzék György, a néptáncegyüttes egyik tagja.

Miközben a pozsonyiak hangolódtak a megmérettetésre, a felsőzsolcai lányok csodálatos ruhákban egymás haját tökéletesítették a produkciójuk előtt. Az egyik hölgy, Kovács Virág elárulta viseletük különlegességét:

– Ezek a ruhák mind magyarbődi viseletek, amelyek nagyon drága anyagból készülnek, a díszítéseket pedig kézzel varrják rájuk.

A Zsolna Táncegyüttes azért is volt kivételes a fellépők soraiban, mert ők is a versenyen debütálók sorát gazdagították, ráadásul csak lányok alkotják a csoportjukat.

Akadt még debütáló a jubiláló megmérettetésen. Rásó Barnabás most először mutatkozott be koreográfusként, ráadásul ők is első alkalommal érkeztek.

– A Bihari János Táncegyüttesben az egyik táncos társammal úgy döntöttünk, szeretnénk kipróbálni magunkat friss koreográfusként. A művészeti vezetőink pedig mondták, hogy segítenek nekünk felkészülni, hiszen ez egy kitűnő terep arra, hogy megmérettethessük magunkat. A mi előadásunknak talán az a különlegessége, hogy mi nem teljesen autentikus koreográfiával készültünk, és, ha jól tudom, mi vagyunk az egyedüliek, akik nem élőzenekarra, hanem zenei bejátszásra készültünk, a másik produkciónknál pedig egyáltalán nem szól zene.