Betiltják a gázkazánokat? Sok a tévhit az alternatív fűtés kapcsán

Betiltják a gázkazánokat! – a legtöbbször ilyen és ehhez hasonló hangzatos címekkel találkozhatunk, amikor azokról az EU-s intézkedésekről és törekvésekről van szó, amelyek célja, hogy – az energiafüggetlenség növelése és a klímavédelmi célok érdekében – belátható időn belül kivezessék a fosszilis energiahordozók, köztük a földgáz használatát az épületek fűtési rendszerei tekintetében. Így nem kizárt az sem, hogy a gázkazán ideje hamarosan lejár.

Már belátható időn belül lecserélésre kerülhet a gázkazán

Mindez nem azt jelenti, hogy a meglévő kazánokat, cirkókat hamarosan le kellene szerelni, ugyanakkor az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament döntése értelmében 2040-től nem lehet majd fosszilis fűtési rendszereket beépíteni, helyettük pedig a hőszivattyús megoldásokat kell előnyben részesíteni. Ha tehát most az otthonunk energetikai korszerűsítésén gondolkodunk, érdemes megnézni, milyen előnyökkel járhat a hőszivattyús rendszerre való áttérés. Egy ilyen rendszer ugyanis télen-nyáron kizárólag villamos energiával üzemel, azaz beépítésével nincs többé szükség földgázra a fűtéshez és a melegvíz előállításához.

E beruházás finanszírozásához is jó alkalmat jelent a közelmúltban meghirdetett Otthonfelújítási Program, amely az 1990. december 31. előtt épült családi házak energetikai korszerűsítését tűzte ki célul. Bár e komplex készülékek egyre népszerűbbek – hiszen például az új építésű lakásokra vonatkozó, jelenleg érvényes energetikai követelmények teljesítésében kulcsszerepet játszanak –, máig sok félreértés és tévhit övezi működésüket. Az LG Magyarország szakértői az alábbiakban összegyűjtötték és meg is cáfolták a három legelterjedtebb tévhitet.

Árammal fűteni mindenképp drága mulatság

A hagyományos villanyfűtési megoldások nem éppen energiatakarékosságukról híresek, viszont a korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerek üzemeltetése jelentősen olcsóbb, és közel négyszer hatékonyabb bármilyen más elektromos fűtőberendezéshez képest. A hatékonyságkülönbség annak köszönhető, hogy a rendszer – hasonlóan egy hűtőgéphez – a hőtan fő tételeit használja ki. A kültéri egység a kompresszor által befektetett energiát arra használja, hogy a környezetből elvonja a hőt, amit aztán bevezet az épületbe. Kicsit részletesebben megfogalmazva, a folyamat lényege a hőszivattyúban keringő hűtőközeg halmazállapot-változása.

Fűtéskor a kompresszor a gáz halmazállapotú hűtőközeget összenyomja, ami ezáltal felmelegszik és folyadékká változik, majd ezt a meleget adja le a lakás helyiségeiben. A kültéri egységhez visszatérve a hűtőközeg elpárolog, gáz halmazállapotúvá változik, ebben a folyamatban pedig a környezetéből, vagyis a kültéri levegőből von el hőt.  A megoldás kiemelkedő hatékonysága a hűtőközeg halmazállapotváltozásából adódik: ezt kihasználva a készülék sokkal több hőenergiát ad le, mint amennyi villamosenergiát felhasznál. Mivel a kültéri egység a hőenergiát a környezetéből veszi át, a hőszivattyúval mozgatott hőenergia megújuló energiaforrásnak számít, ami növeli az épület energetikai besorolását, ezáltal a piaci értékét.

Titeket is megkérdeztünk, hogy ti mivel fűtötök otthon 

Ti mivel fűtötök, és hány fok van most nálatok otthon? - ezt a kérdést tettük fel nektek a Kemma.hu hivatalos Facebook-oldalán. A panellakásokban szinte mindenki a távhő szolgáltatásait veszi igénybe. Ezen kívül - főleg a családi házban lakók viszonylatában - sokan írtátok a fával tüzelés és a klímával, vagy a gázkazánnal való fűtés előnyeit. Akadtak azonban meglepő kommentek is. Volt, aki még mindig nem kapcsolta be a fűtését, hiszen a panellakásban a körülötte lévő szomsédok kellően átmelegítik a lakását. De vajon melyik a legjobb módszer, ha fűtésről van szó?

Szükségtelenül bonyolult rendszerekről van szó

Egy korszerű hőszivattyú egyszerre nyújt megoldást a fűtésre, a hűtésre és a használatimelegvíz-előállításra, vagyis nincs szükség külön kazánra, bojlerre és légkondicionálókra. A rendszer a komplexitásnak köszönhetően egyetlen központi panelen irányítható, de mobilalkalmazásból is vezérelhetjük télen-nyáron.

• kéményre,
• kazánra,
• gázcsövekre,
• drága gázszerelvényekre,
• nincs szén-monoxid-veszély
• és lokális légszennyezés sem.

A modern levegő-víz hőszivattyús rendszer további előnye, hogy akár a meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztatható, nemcsak padló- vagy fal-, illetve mennyezetfűtéshez.

A hőszivattyú, mint befektetés

A hagyományos villanyfűtési megoldások nem az energiatakarékosságukról és a kedvező árukról híresek, a korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerek üzemeltetése ennél jelentősen olcsóbb, a beszerelési ár viszont elsőre meghökkentő. 

A geotermikus hőszivattyús fűtés a föld hőjét hasznosítja, ami egy stabilabb és hatékonyabb hőforrást biztosít számunkra, ára 2.500.000-7.000.000 forint. Érdemes még megemlíteni a napelemmel működő hőszivattyúkat is, amelyek napenergiával kombináltan működnek, ezek a rendszerek lehetővé teszik a hőszivattyú működtetését megújuló energiaforrásokkal, ami tovább csökkenti az üzemeltetési költségeket, így hosszú távon megtérülő befektetésnek számítanak.  A hőszivattyús rendszerek használata nem bonyolult, a komplexitásnak köszönhetően egyetlen központi panelen irányíthatóak, de mobilalkalmazásból is vezérelhetjük télen-nyáron.