200 éves az esztergomi Sötétkapu - sötét események árnyékolják be történetét

Esztergomról mindenkinek a Bazilika és a vár jut eszébe, ám aki a Várhegyen jár, biztos, hogy odafele menet szembetalálkozik a hegybe vájt Sötétkapuval. A 90 méteres alagutat épp 200 éve alakították ki a Várhegy mesterséges lejtőjébe.

Sötétkapuból pincék nyílnak

200 éve Esztergom egykori bíborosa, hercegpírmása, Rudnay Sándor nagyot gondolt: a Várhegy teljes átépítésével létrehozni a magyar Siont. Víziójában és terveiben egy egyházi komplexum terített volna be a Várhegyet. A Várheggyel szemben álló Szent György-hegyet teljesen elhordták, a Várhegy tetejéről több métert elhordtak, írja a Wikipedia Esztergomról szóló szócikke.

A terveknek végül csak egy része valósult meg, így épült meg a Sötétkapu 1824-ben, a Bazilika 1846-ban, illetve az Ószeminárium és a Déli kanonoksor, illetve a segédpüspöki palota. Pénz hiányában a többi épület megvalósítására nem került sor.

A Bazilika építésekor a Várhegyet mesterségesen feltöltötték, keleti irányba egy enyhe lejtést adtak neki. Ez alatt a mesterséges rámpa alatt alagutat vájtak, ez lett a Sötétkapu, amely gyors átjárást biztosított a Déli kanonoksor és az egykori papnevelde között - ez utóbbi a mai Szent Adalbert Központ - illetve a királyi és a szentgyörgymezői városrész között. Az alagút követi a keleti várfal előtti egykori sánc vonalát, részletezi az alagútról szól Wikipedia-szócikk. A Sötétkapuból egy óriási boltíves pincerendszer is nyílik, ugyanis itt volt egykor az esztergomi érsekség bor-, termény-, nyersanyagraktárai. Itt található a Prímás Pince is, a terület felújításáról a Kemma.hu is beszámolt.

A Sötétkapu és környéke egészen az 1950-es évekig, a Rákosi diktatúráig egyházi fennhatóság alatt volt. Esztergom egyházi központi mivoltát azonban a rezsim le akarta rombolni, többek közt azzal is, hogy az Ószemináriumot katonai kézbe adták: itt állomásozott a 7. gépesített hadosztály törzse és parancsnoksága. A Sötétkapu innentől szinte tiltott zóna volt, hiszen katonai területre vezetett át. Az Ószeminárium felőli oldalát kerítéssel is védték a kiváncsiskodó elől.

Ebben az időszakban tragédia helyszíne is volt: 1956.október 26-án egy tüntetőkkel teli busz tanklövés kapott a kapun belül, amikor a tüntetők a hadseregnek kívánták eljuttatni követeléseiket. Az események 14 áldozatának neve a kapu Szent Adalbert Központ felőli oldaln olvashatóak. A Sötétkapunál minden évben megemlékeznek a mártírokról.

Díszkivilágítást kapott az addig sötét Sötétkapu

Az alagutat egyébként 2006-ban felújították: új macskaköves burkolatot kapott és elkészült a díszkivilágítás is. A felújítás óta engedélyezett az egyirányú gépjárműforgalom a belváros felé, folytatja a wikipedia szócikk.

Ugyanekkor – a bazilika felszentelésének 150. évfordulójakor – a Szeminárium felőli bejáratot teljesen felújították, és ide helyezték az 1956-os emléktáblát az alagút belsejéből, valamint egy új domborművet avattak a forradalom ötvenedik évfordulóján. 2009 decemberére a Prímás Pince felújításával párhuzamosan elvégezték a Sötétkapu boltozatának tisztítását, javítását, pótlását, és ekkor cserélték ki a pincerendszerbe vezető ajtókat is.

Néhány évvel később a várkanyar felőli végén helyet kapott Mindszenty József bíboros, hercegprímás szobra is, amelyet az orosz Békességszerzők és Béke Alapítvány helyezett el. Mindszenty Józsefet ülve és imádkozva ábrázolják az alkotáson, írja a köztérkép.hu. Hidász Ferenc Esztergomban tanult ferences szerzetes közvetítésével és javaslatára választotta ki az alapítvány a helyszínt és a témát. A szobor már 2015 februárjában a helyére került, de további tereprendezés és talapzatra emelés után a hivatalos avatásra május 2-án, az esztergomi Mindszenty ünnepség keretében került sor.