Mikor mehetek nyugdíjba? Itt a válasz, amit mindenki tudni akar

Legutóbbi, a nyugdíjkorhatárral foglalkozó cikkünk után több olvasónk feltette a kérdést: „mikor mehetek nyugdíjba”, ha ebben és ebben az évben születtem. Nekik segítünk most összeállításunkkal. A kérdés ugyanis, bár egyszerűenk tűnik, nem feltétlenül az, főleg a nők esetében. A nyugdíjkorhatárt ugyanis több tényező is befolyásolja. 

Az öregségi nyugdíj kapcsán a Magyar Államkincstár kiemeli: fő szabály szerint erre az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben úgynevezett öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra. Fontos tudni, hogy öregségi nyugdíjra az a 65 éves is jogosult, akinek legalább 15 év szolgálati ideje van. Ő ebben az esetben öregségi résznyugdíjat kaphat. 

Hogy alakult a nyugdíjkorhatár? Mikor mehetek nyugdíjba? 

Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:

• 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
• 1952-ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
• 1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév,
• 1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• 1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév,
• 1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• 1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév.
  Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mostani 73 évesek (akik 1952 előtt születtek) már mintegy tíz éve nyugdíjasok lehetnek, míg a náluk tíz évvel fiatalabbak, tehát akik 1961-ben például, azok jelen állás szerint két év múlva lehetnek jogosultak az öregségi nyugdíjra. Azok, akik 1957-ben, vagy azután születtek, mind 65 éves koruktól kérhetik a nyugdíj megállapítását. Ez egyébként 2022 óta van így, vagyis aki 1961-ben született, az például 2026-ban, aki 1962-ben, az 2027-ben mehet nyugdíjba, jelen állás szerint. 

Mikor mehetnek nyugdíjba a nők?

A kérdés több, mint fontos, a férfiakkal ellentétben ugyanis a nők ugyanis kedvezményes öregségi nyugdíjra kortól függetlenül jogosultak, ha megvan a 40 év jogosultsági idejük. Emellett pedig a gyermekek száma is befolyásolja, 

Mi az a jogosultsági idő?

Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő, tehát a a gyereknevelésre tekintettel folyósított ellátás alapján elismert szolgálati idő minősül. Mint azt az Államkincstár írja, a 40 évből legalább 32-nek kell keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek lennie, azaz a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető jogosultsági idő a 40 éven belül, legfeljebb 8 év lehet, de a nyugdíj 40 év keresőtevékenység alapján is megállapítható.

25 év keresőtevékenység után is nyugdíjba mehet a nő, ha...

A nők korkedvezményes öregségi nyugdíja esetén a 32keresőtevékenységgel, vagyis munkával töltött idő azonban 25-re is csökkenhet. Ugyanis eltérő szabály vonatkozik azokra a nőkre, akik 5 vagy több gyermeket neveltek fel. Esetükben a 40 év jogosultsági időn belül a 32 év keresőtevékenységgel töltött szolgálati idő 5 gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb 7 évvel csökken. Ilyen módon például 5 gyermek nevelése esetén a jogosultság megállapításához a 40 év jogosultsági időn belül legalább 31 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és legfeljebb 9 év gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati idő szükséges. A 40 éven belül így legfeljebb 25 évre csökkenhet a keresőtevékenységgel megszerzett szolgálati idő feltétel.

Számít az is, ha valaki a gyermeke(i) után otthongondozási díjban részesült, vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel részesült ápolási díjban, vagy 1998. január 1-jét megelőzően gyermekek otthongondozási díjának minősülő szolgálati időt szerezett. Nekik a 40 év jogosultsági időn belül 30 év keresőtevékenység szükséges a nyugdíjhoz.