Menhelyi kutyusokról írt verset Nina, az egyikük már gazdára is talált

Talics Emiliána a tatai Vaszary-iskola versenyére írta a művet, amelyet két menhelyi kutyusnak, Rozsdinak és Spikenak címezett. A vers alatt a menhely egyik önkéntese arról írt, Nina eleinte félve közeledett a kutyusokhoz, majd egy Lumpi nevű ebnek hála felbátorodott.

Azóta rendszeresen, önállóan is sétál a rexes állatokkal, például Rozsdival, korábban pedig Spike-kal, akinek azóta már lett gazdája. Spike gazdija pedig válaszverset is küldött Ninának, Spike tollából, amiből az is kiderül, Spike nagyon boldog és egy másik kutyával is megosztja otthonát.

Rozsdi még azóta is keresi az igazi, felelős gazdát. A menhely oldalán azt írják róla, rossz tartási körülmény közül menekült Koppánymonostorról. Barátságos eb, akik szuka kutyákkal jól kijön. Rozsdi 12 kilogrammos, ivartalanított kan, aki négy év körüli lehet. Olyan gazdát szeretne, ahol foglalkoznak vele, szeretik és a család életének része lehet.