Az oroszlányi Dalíért egy emberként mozdult meg a bányászváros

Závory Zoltán évtizedeket töltött a városban és pedagógiai munkássága mellett jelentős művészeti hagyatékot hagyott hátra, a nagyközönség számára mégis kevés alkotás érhető el. Egyes alkotásai a visszafogottságot tükrözik, míg mások a spanyol festő, Salvador Dalí remekművei is lehetnének.

Vagyis jó lenne, méltó módon összegyűjteni és megismerhetővé tenni a városlakóknak. Baráti beszélgetések kapcsán merült fel az emlékszoba gondolata Kostyál Jánosban, akkor jött Major Károlyné és férje, Károly, akik segítségével elég jelentős gyűjtemény jött össze, amelynek gondozását először Spindler Tibor vállalta. Később ő vette fel a kapcsolatot Deés Szilviával, az Oroszlány Barátainak Köre elnökével, akitől segítséget kért, hogyan lehetne ebből kiállítást rendezni? A megfelelő helyszín kiválasztása nem volt egyszerű folyamat, végül tavaly adódott lehetőség arra, hogy a Kölcseyben jöjjön létre egy emlékszoba.

Az oroszlányi Dalí festményeinek egy részét újra kellett keretezni

Az ehhez vezető út több részből állt. Első lépés a képviselő testület jóváhagyása volt. Ők elfogadták a kultúrintézmény költségvetését és egy emlékszoba kialakításának forrását. A gyűjtemény tehát átkerült a Kölcsey gondozásába ,ami magába foglalta hang-és videós anyagok, valamint 400 fotó digitalizálását. A festmények egy részét újra kellett keretezni, a dokumentumokat kiállítani. Ezt követte a szoba felújítása: festeni, parkettázni kellett, megoldani a világítást és a 20 méteres képfüggesztő rendszer kialakítását.

Nagy segítség volt Berta Pálné Zsuzsika, Závory Zoltán festőművész lánya, aki számos műalkotáson túl eredeti bútorokat is felajánlott. Már az emlékszoba kialakításának ideje alatt is számos felajánlás született, például Mészáros Éva és Nagyapáti Istvánné jóvoltából. Közkinccsé válhatott sok videó. és hangfelvétel Székely Antal képviselő közbenjárására. Az oroszlányi grémium támogatta azt az elképzelést, hogy a gyűjtemény tovább bővüljön, és az emlékszoba egyik falának része számos más képzőművészeti alkotással gazdagodhatna bizonyos időközönként. Vagyis kiállításban lenne kiállítás.

Érdekes egybeesés, hiszen Oroszlány az idén ünnepli várossá válásának 70 éves évfordulóját és éppen ennyi évtizeddel ezelőtt került Oroszlányba Závory Zoltán is.
Závory Zoltán 1906-ban született Pápán. Gyermekkorát a Bakonyban töltötte, a táj szépségei és a népi motívumok már korán meghatározták művészetét. Később a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Bosznai István, Edvi Illés Aladár és Réti István tanítványa volt. A restaurálást Balló Edétől, a falkép festést pedig Dudits Andortól tanulta. 1956-ig a régi vájár iskola igazgatója volt, később a József Attila Általános Iskola rajztanára lett. Később a gimnáziumban oktatott, végül onnan ment nyugdíjba. Oroszlány a mai napig nem feledi nevét, 1995-ben elismerő oklevelet adtak át életművéért, 2005-ben utcát neveztek el róla.

Závory Zoltán kinevelt egy festőgenerációt

Ő készítette II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásának Életünk Krisztus című plakátját. Hosszú pályafutása alatt oltártervek, szentélyrácsok, egyházi zászlók, stációk, gyertyatartók, templomi berendezések tervezője, kivitelezője. Mintegy 280 templomban dolgozott. Köztük, Isten alsógallai, környei és pusztavámi házában is maradandót alkotott. Egész művészgenerációt nevelt ki Oroszlányban: Árvai János, Keller József, Kucsera András, Szedlák Jánosné, Sztancsik Zsuzsa és Zsombolyai Mária köszönheti neki pályafutását.

Závory Zoltán a tájképfestészetben is remekeket alkotott. Festményei a magyar táj lírai hangulatát tükrözik, ugyanakkor sajátos, expresszív stílusjegyeket is hordoznak. Művészetére nagy hatással volt a francia impresszionizmus és a posztimpresszionizmus, de a magyar népművészet motívumai is gyakran megjelennek képein.